A hierarchikus adatmodell jellemzői

A hierarchikus adatmodell volt az első adatbázismodell, amelyet 1966-ban hoztak létre. Ez az általános fájlfeldolgozó rendszerek továbbfejlesztése volt, mivel lehetővé teszi az adatbázisban lévő információk közötti logikai kapcsolatok létrehozását. Ennek a struktúrának azonban megvannak a maga hátrányai is, amelyek a hálózati modell és a relációs modell végső kidolgozásához vezettek.

Struktúra

A hierarchikus adatmodell fő jellemzője a faszerű struktúra. Például egy vállalati adatbázis szerveződhet egy fiókkal a személyzet számára, ezt követi a részlegek, a csapatok, majd a csapattagok. Ez a szülő-gyermek struktúra konzisztens az egész adatbázisban, és minden gyermekszegmensnek csak egy szülőszegmense lehet. Minden szegmens vagy rekord tetszőleges számú mezőelemet tartalmazhat, amelyek információt adnak az adott rekordról. Például a csapattagok rekordja tartalmazhat olyan adatokat, mint a név, a felügyelő és a kapcsolattartási adatok.

Egy a sokhoz és redundancia

Mivel a hierarchikus modellek nem teszik lehetővé az összetett rekordok létrehozását – vagyis azt, hogy egy bejegyzésnek több szülője legyen –, az adatbázis egy a többhez szerkezetű; egy vállalatnak több osztálya lehet, egy részlegnek pedig több csapatvezetője lehet. Ez redundanciához vezethet a modellben. Például a Csapattagok alatti fiók neve Folyamatos projektek. Mivel egy projekten több munkatárs is dolgozhat, a projektinformációkat meg kell ismételni, ami konzisztencia problémákat okozhat.

Navigáció

A hierarchikus adatmodell egy navigációs adatmodell; a modellben szereplő hozzáférési utakat előre meghatározott struktúrák korlátozzák. Egy adott fájlrekord megszerzéséhez a lekérdezés az adatbázis gyökérszegmensétől lefelé halad az ágakon keresztül. Ez rendben van, ha már ismeri a keresett rekordok helyét, de ha feltáró lekérdezéseket hajt végre, ez lassú, mivel az adatbázisnak be kell olvasnia az összes rekordot egy adott szinten, mielőtt a következőre lépne.

Logikai szülőmutatók

A hierarchikus struktúra korlátait a logikai szülőmutatók használata némileg enyhíti. Az IBM által kifejlesztett információkezelési rendszer adatmodelljében ez magában foglalja egy új adatbázis létrehozását a sok-sok kapcsolattal rendelkező bejegyzésekhez, és a kettő összekapcsolását. Például a Folyamatban lévő projektek ág olyan mutatókat tartalmaz, amelyek a felhasználót egy külön Projects adatbázishoz kapcsolják, ahol a projektinformációk vannak. Ez hasonló az XML Extensible Markup Language IDREF függvény működéséhez.