Jeljellemzők az adatkommunikációban

Az adatkommunikációs jel bármilyen modulált elektromágneses hullám - vagy digitális impulzus -, amelyen keresztül az adatok a hálózat egyik helyéről a másikra továbbíthatók. Ez a jel két alapvető részből áll - az alapsávi jelből (információ) és a vivőjelből -, amelyek a moduláció során keverednek egymással. Az adatkommunikációs jeleket elektronikus kommunikációs eszközök generálják, és képesek vezetékes és vezeték nélküli médián keresztül eljutni a kívánt helyre. Ezek a jelek alapvető és mérhető jellemzőkkel rendelkeznek, amelyeket belső jellemzőiknek is neveznek.

Jelamplitúdó

Az adatjel amplitúdóját magasságának vagy nagyságának is nevezik. Ez a kommunikációban használt adatjelek legalapvetőbb és legbelül jellemzőbb jellemzője, és általában az átvitt jel erősségét jelenti. A jelamplitúdó mérése általában a feszültség (V) és az áram (I) mértékegységében történik, számítási eljárásai analóg és digitális adatkommunikációs módszerekben különböznek. Bármilyen kommunikációs jel hullámok formájában oszcillálva halad át, és ez az oszcilláció folyamatos az analóg kommunikációban, például vezetékes telefonrendszerekben, és diszkrét a digitális kommunikációban, például számítógépes és mobilhálózatokban.

Gyakorisági tények

A frekvencia azon ciklusok száma, amelyeket az adatjel egyetlen másodperc alatt oszcilláció formájában befejez. Ez egy másik alapvető jellemzője a kommunikációs jeleknek, és az adatkommunikációs hálózatokban az átvitel és vétel intenzitását jelenti. A frekvenciát szigorúan Hertzben (Hz) mérik, és a másodpercekben megadott időtartam reciproka alapján számítják ki, amelybe az adatjel egy rezgést vagy ciklust végrehajt. Ez az érték egyenesen arányos a jel által a kommunikációs hálózatban továbbított adatmennyiséggel.

Hullámhossz információ

A hullámhossz a jel hossza, amelyet méterben (m) mérnek. Ez az adatjel alapvető jellemzője is, amelyet általában úgy számítanak ki, hogy a fénysebesség (c) és a jel frekvenciája (f) közötti arányt 'c/f'-ben találják meg. A fénysebesség (300 000 000 méter/másodperc) felvétele a képletbe egy adatjel sebességét mutatja, amely majdnem megegyezik a fényhullámok sebességével. Az adatjelek hullámhosszát általában a lambda jellel (λ) jelöljük.

Jelfázis

Az adatjel fázisa az amplitúdó szögeinek eltolódása, amelyet általában fokban mérnek. Pontosabban fogalmazva, ez a mennyiség azokat a változásokat jelenti, amelyek az adatjel ciklusainak nagyságán belül az idő függvényében következnek be. Az adatjelnek ez a karakterisztikája fontos tényező, ha két jel zavarja egymást, mert kiolthatják egymást, ha a fázisuk ellentétes. Az adatjel fázisát általában a görög „théta” (θ) betűvel, néhány helyen pedig görög „phi” betűvel jelölik.