DÖNTÉSES LENCSÉK:PERSPEKTIV VEZÉRLÉS

A dönthető eltolható objektívek lehetővé teszik a fotósok számára, hogy túllépjék a mélységélesség és a perspektíva normál korlátozásait. Számos optikai trükk, amelyet ezek az objektívek megengednek, másként nem reprodukálhatnának digitálisan – így bizonyos tájkép-, építészeti- és termékfotózásokhoz elengedhetetlenek. Ennek az oktatóanyagnak az első része az eltolás funkcióval foglalkozik, és annak digitális tükörreflexes fényképezőgépekben való használatára összpontosít perspektivikus szabályozáshoz és panorámaképekhez. A második rész a dönthető lencsék használatára összpontosít a mélységélesség szabályozására.

ÁTTEKINTÉS:DÖNTÉS VÁLTOZÁSOK

Shift mozdulatok lehetővé teszi a fotós számára, hogy eltolja az objektív képkörének helyét a digitális fényképezőgép érzékelőjéhez képest. Ez azt jelenti, hogy az objektív perspektíva-középpontja már nem egyezik meg a kép perspektíva-középpontjával, és olyan hatást kelt, mintha csak egy megfelelően szélesebb látószögű objektív oldaláról vágnánk körbe.

Döntésmozgások lehetővé teszi a fotós számára, hogy megdöntse a legélesebb fókusz síkját, hogy az többé ne legyen merőleges az objektív tengelyére. Ez ék alakú mélységélességet eredményez, amelynek szélessége a kamerától távolabb növekszik. A döntési effektus ezért nem feltétlenül növeli a mélységélességet – csupán lehetővé teszi a fotós számára, hogy személyre szabja a helyszínt, hogy jobban megfeleljen a témának.

KONcepció:LENCSÉS KÉPKÖR

A fényképezőgép digitális érzékelőjével rögzített kép valójában csak az objektív által rögzített kör alakú kép (a "képkör") központi téglalap alakú kivágása. A legtöbb objektívnél ezt a kört úgy tervezték, hogy túlmutasson azon, amire az érzékelőnek szüksége van. Ezzel szemben az eltolásos objektívek valójában sokkal nagyobb képkört vetítenek ki, mint általában szükséges – ezáltal a fotós „eltolhatja” ezt a képalkotó kört, hogy szelektíven rögzítse az adott négyszögletes részt.

Közönséges kameralencse

Shift alkalmazása:

Balra

Jobbra

Eltolási mozgásra képes objektív

A fenti összehasonlítás a 35 mm-es tükörreflexes fényképezőgépek 11 mm-es eltolásánál látható;
a tényleges képkörök nagyobbak lennének a vágási tényezővel rendelkező fényképezőgépek érzékelőjéhez képest
(további információért lásd a digitális fényképezőgép-érzékelők méreteiről szóló oktatóanyagot ebben a témában).

Az eltolásos mozgásoknak két elsődleges célja van:lehetővé teszik a fotósok számára a perspektíva megváltoztatását vagy a látószög kiterjesztését (több kép használatával). Mindegyik technikáját a következő szakaszok tárgyalják. A fenti példa hasznosabb lenne panoráma készítéséhez, mivel a közepes telefotó kamera objektívje lapos perspektívát hozott létre.

Az eltolási képesség további előnnyel jár:ezek az objektívek még eltolás nélkül is jellemzően jobb képminőséget biztosítanak a keret szélein – hasonlóan ahhoz, mint a 35 mm-es teljes képátlójú objektívekhez a vágási tényezővel rendelkező fényképezőgépeken. Ez kevesebb lágyságot és vignettálást jelent, esetleg kevésbé hangsúlyos torzítással.

Másrészt egy eltolási mozgásra képes objektívnek sokkal nagyobbnak és nehezebbnek kell lennie, mint egy hasonló hagyományos objektívnek, azonos gyújtótávolságot és maximális rekesznyílást feltételezve. Az extrém eltolási mozgások a képkör gyengébb képminőségű részeit is feltárják, de ez nem biztos, hogy rosszabb, mint ami egy közönséges kameralencsével mindig látható. Ezenkívül a 24 mm-es dönthető eltolású objektív valószínűleg optikailag hasonló egy közönséges 16 mm-es objektívhez a hasonló méretű képkör miatt. Ez azt jelenti, hogy ezt a 24 mm-es dönthető eltolható objektívet optikai minőségben valószínűleg felülmúlja egy közönséges 24 mm-es objektív, mivel a szélesebb látószögű objektívek általában gyengébb optikai minőséggel rendelkeznek.

VÁLTOZÁSOK A PERSPEKTIV IRÁNYÍTÁSHOZ

Az eltolásos mozgásokat jellemzően perspektivikus vezérlésre használják, hogy kiegyenesítsék a konvergáló függőleges vonalakat az építészeti fotózásban. Ha a fényképezőgépet közvetlenül a horizontra (az eltűnő pontra) irányítja, a függőleges vonalak, amelyek személy szerint párhuzamosak, párhuzamosak maradnak a nyomtatásban:

Konvergáló függőlegesek akkor keletkeznek, amikor a kamera lencséjét (azaz a képalkotó kör közepét) a horizonttól távolabb irányítják. Az eltolt lencsével az a trükk, hogy képes olyan képet rögzíteni, amely elsősorban a horizont felett vagy alatt helyezkedik el – még akkor is, ha a képalkotó kör közepe még mindig a horizonton vagy annak közelében van. Ez a hatás megváltoztatja a perspektívát.

Közönséges objektív

Lencse eltolva a perspektíva szabályozáshoz

Az eltolt lencse sokkal jobban kiemeli az építészetet, és toronymagasabbnak tűnik – akárcsak személyesen. Ez nagyon hasznos effektus lehet olyan helyzetekben, amikor nem lehet elég messzire jutni az épülettől ahhoz, hogy ezt a perspektívát megadja (például egy szűk utca felőli fotózáskor).

Megjegyzendő, hogy a fenti példában a perspektíva eltűnési pontja nem közvetlenül a horizonton volt elhelyezve, ezért a függőleges vonalak nem tökéletesen párhuzamosak (bár sokkal inkább, mint a hagyományos objektívnél). Gyakran kívánatos egy enyhe konvergencia, mivel a tökéletesen párhuzamos függőleges vonalak néha túlzónak és irreálisnak tűnhetnek.

Hasonló perspektivikus hatás érhető el közönséges objektívvel és digitális technikákkal. Az egyik módszer az lenne, ha szélesebb látószögű objektívet használnánk, majd ennek csak a levágott részét nyomtatnánk ki, bár ez feláldozná a fényképezőgép megapixeleinek jelentős részét.

A másik módszer az lenne, ha a képet a fenti közönséges objektívről kinyújtjuk a Photoshop perspektivikus vezérlőjével (úgy, hogy a kép fejjel lefelé fordított trapéz alakú legyen).

A második módszer nagyobb felbontást tartana meg, de olyan képet adna, amelynek vízszintes felbontása fokozatosan csökken a teteje felé. Akárhogy is, az eltolt lencse általában a legjobb minőséget adja.

Műszaki megjegyzés:gyakran felteszik a kérdést, hogy a digitális perspektíva-vezérlés hasonló minőségű eredményeket ér-e el, mint az eltolt lencse. Bár a fenti digitális technikák egyértelműen feláldozzák a felbontást, kérdés, hogy ez szükségszerűen rosszabb-e, mint a képalkotó kör élének felhasználása okozta lágyulás egy optikailag gyenge billenő eltolású objektívnél. Tapasztalataim szerint az eltolt objektív használata láthatóan jobb, ha a Canon 45 mm-es és 90 mm-es dönthető eltolható objektívjét használjuk. A Canon 24 mm-es dönthető eltolású objektívje közelebbről szól; ha a kromatikus aberrációkat megfelelően eltávolítják, akkor is azt tapasztalom, hogy az eltolt lencse valamivel jobb.

VÁLTÁSOS MOZGÁSOK SZABADLAN PANORÁMÁHOZ

Digitális panorámaképek készíthetők eltolt fényképek sorozatának felhasználásával. Ennek a technikának az az előnye, hogy nem mozdítja el a kamera lencséjének optikai középpontját, ami azt jelenti, hogy elkerülhető a panorámafej használata a parallaxis hiba elkerülése érdekében az előtérben lévő témával. Egy másik lehetséges előny, hogy a végső összetett fotó megőrzi az eredeti objektív egyenes vonalú perspektíváját.

A Canon és a Nikon objektívek 11 mm-ig, illetve 11,5 mm-ig képesek eltolni, ami azt írja le, hogy az objektív fizikailag milyen messzire tud elmozdulni a fényképezőgép érzékelőjéhez képest (mindegyik irányban). Az alábbiakban több gyakori eltolási forgatókönyvet is bemutattunk, hogy jobban átérezhessék, mit is jelent a 11 mm-es eltolás a fényképek esetében. Mivel mindegyik lencse a saját tengelye körül foroghat, ez az eltolás két irányban alkalmazható:

Panoráma vízszintes eltolásos mozdulatokkal fekvő tájolásban: Teljes keret, 35 mm-es érzékelő
Területnövekedés:60%
Képarány:2. 1 Érzékelő 1,6-szoros kivágási tényezővel
Területnövelés:100%
Képarány::1Széles látószög vízszintes eltolási mozgásokkal álló tájolásban: Teljes keret, 35 mm-es érzékelő
Területnövekedés:90%
Képarány:1. 1 Érzékelő 1,6-szoros kivágási tényezővel
Területnövelés:150%
Méretarány 66::1

Megjegyzés:az összes diagram méretarányosan látható 11 mm-es eltoláshoz; a terület 5%-ra kerekítve nő

Jegyezze meg, hogy a levágott érzékelők többet nyerhetnek a váltásból, mint a teljes képkockás érzékelők. Panorámaképeknél drámaian széles, 2:1-es, illetve 3:1-es képarány érhető el a teljes képkocka és a kivágott érzékelők esetében, lényegesen nagyobb felbontás mellett. A kameratájolás, az eltolási irány és az érzékelő méretének számos kombinációját felfedezheti a következő részben található számológép segítségével.

A Shift más irányba is használható, mint csak fel-le vagy balra-jobbra. Az alábbi példa a 30°-os lépésekben történő eltolás összes kombinációját szemlélteti egy 35 mm-es full frame érzékelőnél fekvő tájolásban:

Mozgassa az egeret a képre, hogy megtekinthesse az egyes eltolási kombinációk keretkörvonalait.
A fenti kép megapixeles száma háromszorosára nőtt egyetlen fényképhez képest; ha 1,6X CF ez 5X lenne.

A rögzítés után az összeillesztési folyamat egyszerűbb, mivel nem kell minden fényképen korrigálni a perspektívát és az objektív torzítását, és az objektív vignettálása nem lesz egyenetlen a képek között. Ezért a Photoshop vagy más alapvető képszerkesztő program használható a képek rétegezésére és manuális igazítására. Ügyeljen arra, hogy kézi vagy rögzített expozíciót használjon, mivel a vignettálás hatására a fényképezőgép jobban exponálja az eltolt képeket, mint az eltolatlan képeket – még akkor is, ha a fényképeket kis rekesznyílással exponálja. Ennek az az oka, hogy a fényképezőgép lencsén keresztüli mérése (TTL) a szélesre nyitott objektív (legkisebb f-szám) mérésén alapul, nem pedig az expozícióhoz használt rekesznyíláson.

Alternatív megoldásként használhat fotóösszefűző szoftvert egy sor eltolt fényképen a perspektivikus vezérlőpanoráma létrehozásához. Egy ilyen panorámaképhez az objektívet felfelé vagy lefelé kell eltolni, és ebben a helyzetben kell maradni a panorámát alkotó minden kameraállásnál.

DÖNTÉSELTOLÁSOS LENCSÉS SZÁMÍTÓGÉP

Az alábbi dőléseltolás-kalkulátor kiszámítja a fel-le vagy balról-jobbra irányú eltolási mozgások által bezárt látószöget, valamint egyéb releváns értékeket. Ennek inkább az a célja, hogy jobban megértse az eltolási mozgások numerikáit, mintsem hogy a terepen használjuk. Ily módon, ha az objektíven 5 és 10 mm-es eltolási jelölések vannak, jobban láthatóvá kell tennie, hogy ez hogyan befolyásolja a végső képet. A számológépen belüli diagram (jobb oldalon) dinamikusan igazodik az értékek illusztrálására.

A „gyújtótávolság egyetlen fénykép esetén” kimenet célja, hogy érzékeltesse, mekkora gyújtótávolságra lenne szükség eltolás nélküli fénykép használatával, hogy a teljes eltolt látószöget lefedje. Ebből láthatjuk, hogy egy 45 mm-es billenő eltolásos objektív képköre valójában egy közönséges 28 mm-es széles látószögű objektívhez hasonló látószöget fed le.

RENDELHETŐ NIKON ÉS CANON TILT SHIFT objektívek

A Canonnak négy, a Nikonnak pedig három főbb tilt shift objektíves modellje van:

Canon Tilt Shift objektívek	Nikon Tilt Shift objektívek
Canon 17 mm-es TS-E f/4L
Canon 24 mm-es TS-E f/3.5L II	PC-E Nikkor 24 mm F3.5D ED
Canon 45 mm-es TS-E f/2.8	PC-E Nikkor 45 mm F2.8D ED
Canon 90 mm-es TS-E f/2.8	PC-E Nikkor 85 mm F2.8D ED

A fenti számítások és diagramok úgy lettek megtervezve, hogy a 35 mm-es és a levágott kameraformátumok esetében a dőlés és eltolás mozgási tartományát ábrázolják ezeknél az objektíveknél.

Ne feledje, hogy ez az oktatóanyag csak a dönthető eltolásos objektív eltolási funkcióját tárgyalja; a 2. részhez látogassa meg:
Dönthető lencsék:Döntés használata a mélységélesség szabályozására

A hagyományos fényképezőgép-objektívek áttekintéséhez keresse fel a következő oldalt:
A fényképezőgép objektívei:gyújtótávolság és rekesz