TELEFONTÓ LENCSÉK HASZNÁLATA
Valószínűleg hallottad már, hogy a teleobjektívek távoli témák nagyítására valók, de egyben hatékony művészi eszközt is jelentenek a téma megjelenésének befolyásolására. Normalizálhatják a közeli és távoli objektumok közötti méret- és távolságkülönbséget, és sekélyebbé tehetik a mélységélességet. A teleobjektívek ezért nem csak vadfotózáshoz, hanem tájképfotózáshoz is hasznosak. Olvasson tovább, és tanuljon meg technikákat a teleobjektív egyedi jellemzőinek hasznosítására. . .
300 mm-es teleobjektív – két gepárd egy rönk mögött hever
ÁTTEKINTÉS
Az objektívet általában "közepes telefotónak" tekintik, ha a gyújtótávolsága meghaladja a 70 mm-t (teljes képkockán; lásd a fényképezőgép objektívjeit:gyújtótávolság és rekesz). Sokan azonban nem tekintenek egy objektívet "teljes teleobjektív" objektívnek, amíg a gyújtótávolsága nem haladja meg a 135 mm-t. Ez olyan látószöget jelent, amely a fénykép legszélesebb dimenziójában körülbelül 15°-nál kisebb. Egy 3-4X-es vagy nagyobb zoomobjektívvel rendelkező kompakt fényképezőgépen a telefotó akkor működik, ha teljesen ráközelített. Egyes kompakt fényképezőgépekhez azonban speciális adapterre lehet szükség a teljes teleobjektív eléréséhez.
Ettől függetlenül a kulcsfontosságú koncepció a következő:minél hosszabb a gyújtótávolság, annál inkább észreveszi a teleobjektív egyedi hatásait.
A fenti diagramok azt a maximális szöget mutatják be, amelyet a fénysugarak felvehetnek, amikor eltalálják a fényképezőgép érzékelőjét. A fénysugarak keresztezési helye nem feltétlenül egyenlő a gyújtótávolsággal, hanem nagyjából arányos ezzel a távolsággal. A látószög ezért továbbra is hasonlóan növekszik.
Miért érdemes teleobjektívet használni? Általános tévhit, hogy a teleobjektívek csak távoli tárgyak rögzítésére szolgálnak. Noha ez jogos felhasználás, egy sor más lehetőség kínálkozik, és gyakran a távoli tárgyakat is jobban le lehet fényképezni, ha egyszerűen közelebb kerülünk. Igen, ez nem praktikus egy oroszlán esetében, de egy kisállat vagy egy személy valószínűleg jobban fog kinézni, ha nem fényképezik messziről. Miért? A témától való távolság valójában megváltoztatja a fénykép perspektíváját, még akkor is, ha a témát még mindig ugyanolyan méretben rögzíti a fényképezőgép kerete . Zavaros? Erről bővebben a következő részben...
TELEFOTÓ PERSPEKTIVÁJA
A teleobjektív azért különleges, mert szűk a látószöge – de mit is csinál ez valójában? A keskeny látószög azt jelenti, hogy a közeli és távoli tárgyak összehasonlításakor a relatív méret és a távolság is normalizálódik . Ez azt eredményezi, hogy a közeli objektumok mérete hasonló a távoli tárgyakhoz képest – még akkor is, ha a közelebbi tárgy valójában nagyobbnak tűnik személyesen. Ennek oka a látószög:
Széles látószögű objektív (az objektumok nagyon különböző méretűek)
Teleobjektív (az objektumok hasonló méretűek)
Annak ellenére, hogy a fenti két henger azonos távolságra van egymástól, a relatív méretük nagyon eltérő, ha széles látószögű objektívet vagy teleobjektívet használunk a keret megtöltéséhez a legközelebbi hengerrel. Szűk látószög esetén a távolabbi objektumok a teljes látószög jóval nagyobb hányadát teszik ki.
Tévhit az, hogy a teleobjektív befolyásolja a perspektívát, de szigorúan véve ez nem igaz. A perspektívát csak az befolyásolja, hogy hol tartózkodik, amikor fényképet készít. A gyakorlati használatban azonban már az a tény, hogy teleobjektívet használ, azt jelentheti, hogy távol van a témától – ami van befolyásolja a perspektívát.
Az objektumok megfelelő arányban jelennek meg egymással.
135 mm-es teleobjektív gyújtótávolságot használ.
A relatív méretnek ez a normalizálása használható a méretarány megfelelő érzékeltetésére. A teljes hatás érdekében a lehető legtávolabb kell kerülnie a jelenet legközelebbi témájától (és ha szükséges, nagyítani kell).
A bal oldali telefotós példában az előtérben lévő emberek meglehetősen kicsinek tűnnek a háttér épületéhez képest. Másrészt, ha normál gyújtótávolságú objektívet használnának, és az egyik közelebb lenne az előtérben élő emberekhez, akkor azok sokkal nagyobbnak tűnnének az épület méretéhez képest.
Azonban a relatív méret túlzott normalizálása statikussá, lapossá és érdektelenné teheti a jelenetet , mivel szemünk általában azt várja, hogy a közelebbi tárgyak egy kicsit nagyobbak legyenek. Ezért nagyon messziről fotózni valakit vagy valamit csak szükség esetén szabad.
A relatív méret mellett a teleobjektív az objektumok közötti távolságot is tömörítettnek tűnheti . Ez akkor lehet hasznos, ha szeretné kiemelni az objektumok számát, vagy fokozni a torlódások megjelenését:
balra:135 mm-es gyújtótávolság – a fogadók torlódása a Cam folyón – Cambridge, Egyesült Királyság.
jobbra:telefotó virágokról a Cambridge-i Trinity College-ban, Egyesült Királyság.
A bal oldali példában úgy tűnik, hogy a csónakok mindegyike közvetlenül egymás mellett van – annak ellenére, hogy személyesen sokkal távolabb tűntek egymástól. A jobb oldalon a virágok és a fák egymásra rakva jelennek meg, miközben a valóságban ez a kép körülbelül 100 métert ölel fel.
A TOVÁBB TÁRGYAK KÖZELÍTÉSE
320 mm-es részletfelvétel egy papagájról
A teleobjektív talán legáltalánosabb felhasználási módja az egyébként kicsi és távoli témák, például a vadon élő állatok közelebb hozása. Ez lehetővé teszi olyan témák megtekintését, amelyek a való életben egyébként nem lehetségesek. Ezért gondosan ügyelni kell a távoli részletekre és textúrára.
telefotós naplemente
Továbbá, még ha sikerült is egy kicsit közelebb kerülni a témához, ez hátrányosan befolyásolhatja a fényképet, mivel a közelebbi megközelítés megváltoztathatja a téma viselkedését. Ez különösen igaz akkor, ha őszinte fényképeket próbálunk készíteni emberekről; Akár hiszi, akár nem, az emberek általában másképp cselekszenek, ha tudatában vannak annak, hogy valaki fényképezi őket.
Végezetül vegye figyelembe a következőket:mivel a teleobjektív sokkal szűkebb látószöget ölel fel, Ön mint fotós sokkal válogatósabb lehet abban, hogy mit szeretne a fényképezőgép keretébe helyezni. Dönthet úgy, hogy az égboltnak csak a naplemente körüli régióját (balra), csak a szörföst a hullámán, vagy csak egy szűk területet valaki érdekes arckifejezése körül. Ez a hozzáadott szelektivitás nagyon egyszerű és koncentrált kompozíciókat eredményezhet.
TÁJOK ÉS RÉTEGEZÉS
130 mm-es telefotó, réteges témával.
A kép a kaliforniai Mt. Baldy-n készült.
A szokásos fényképezési tanítás gyakran azt mondja, hogy "a nagylátószögű objektív tájképekhez való", a teleobjektív pedig a vadon élő állatokhoz. Ostobaság! A "nem megfelelő" típusú lencsével továbbra is nagyon erős és hatásos kompozíciókat lehet készíteni.
Az ilyen állítások azonban nem teljesen megalapozatlanok. A teleobjektívek tömörítik a mélységérzetet, míg a nagylátószögű objektívek eltúlozzák a mélységérzetet. Mivel a tágasság sok tájképnél fontos tulajdonság, az indoklás az, hogy a nagylátószögű objektívek ezért jobban megfelelnek.
A telefotós tájképek azonban más technikákat igényelnek. Ha javítani akarja a mélységérzetet, egy általános telefotó-technika az, hogy a jelenetet úgy komponálja meg, hogy az egyértelműen eltérő távolságra lévő réteges témából álljon. Például a legközelebbi réteg lehet egy előtérben lévő fák halmaza, a következő rétegek lehetnek egymás után távolabbi domboldalak, a legtávolabbi réteg pedig az égbolt, az óceán és/vagy minden más látszólag egyenlő távolságra lévő háttérobjektum.
165 mm-es telefotó, többrétegű témával – Mt. Hamilton, Kalifornia
A fenti példában a kép sokkal kevésbé tűnt volna háromdimenziósnak a dombon lévő fák előtérben lévő rétege nélkül. Hasonlóképpen, az elkülönült farétegek, felhők és a háttérhegyoldal is mélyebbé teszi az első példát. A teleobjektív azt is javíthatja, hogy a ködben, homályban vagy ködben végzett fényképezés hogyan befolyásolja a képet, mivel ezek az objektívek közelebb teszik a távoli tárgyakat.
FÓKUSZPONT
Adott tárgytávolság mellett a teleobjektív sokkal kisebb mélységélességgel rögzíti a jelenetet, mint más objektívek. Az életlen tárgyakat is sokkal nagyobbra tesszük, ami növeli az elmosódásukat. Ezért nagyon fontos, hogy a kiválasztott fókuszponttal pontos pontosságot érjen el.
320 mm-es gyújtótávolság – kis mélységélesség telefotó egy macskáról a levelek között
A fenti példában az előtér kerítése kevesebb mint egy lábnyira volt a macska arcától – ennek ellenére a kis mélységélesség miatt rendkívül életlennek tűnik. Emiatt akár egy hüvelyknyi téves fókusz is elmosódottá tehette volna a macska szemeit, ami tönkretette volna a fénykép szándékát.
Szerencsére a teleobjektívek ritkán vannak kitéve a rövidebb gyújtótávolság okozta „fókusz és újrakomponálás” hibáknak – elsősorban azért, mert az ember gyakran sokkal távolabb van a témától. Ez azt jelenti, hogy használhatja a központi autofókuszpontot az élességrögzítéshez, majd újrakomponálhatja a keretet anélkül, hogy aggódnia kellene attól, hogy megváltoztassa a távolságot, amelynél a tárgyak a legélesebben vannak (a témával kapcsolatban lásd a fényképezőgép automatikus élességállításáról szóló oktatóanyagot).
A FÉNYKÉPEZŐGAZDA MINIMALIZÁLÁSA
A teleobjektív jelentős hatással lehet arra, hogy milyen könnyű éles kézi fényképet készíteni. A hosszabb gyújtótávolsághoz rövidebb expozíciós időre van szükség a remegő kezek okozta elmosódás minimalizálása érdekében. Gondoljon erre úgy, mintha egy lézermutatót próbálna stabilan tartani; Ha a mutatót egy közeli objektumra világítjuk, annak fényes pontja általában kevésbé ugrik körbe, mint a távolabbi tárgyak esetében.
Annak szimulációja, hogy mi történik, ha egy lézermutatót megpróbál egy távoli falon lévő pontra irányítani;
a nagyobb abszolút mozgások a távolabbi falon hasonlóak ahhoz, ami a fényképezőgép bemozdulásakor történik teleobjektív használatakor (hiszen tárgyak nagyobb legyen).
A fényképezőgép bemozdulásának csökkentéséhez vagy gyorsabb záridővel kell fényképezni, vagy stabilan kell tartani a fényképezőgépet , vagy a kettő valamilyen kombinációja.
Gyorsabb zársebesség eléréséhez nagyobb rekeszértéket kell használnia (például f/8.0-ról f/2.8-ra) és/vagy növelnie kell az ISO-érzékenységet. Azonban mindkét lehetőségnek vannak hátrányai, mivel a nagyobb rekesznyílás csökkenti a mélységélességet, a nagyobb ISO-érzékenység pedig növeli a képzajt.
A fényképezőgép stabilan tartásához , (i) a másik kezével stabilizálja az objektívet, (ii) megpróbálhatja lefényképezni görnyedve, vagy (iii) testét vagy objektívjét egy másik szilárd tárgynak támaszthatja. Azonban a fényképezőgép állványa vagy egylábú használata az egyetlen igazán következetes módja a fényképezőgép rázkódásának csökkentésére.
TELEFOTÓLENCSÉK ÉS MÉLYÉRŐSÉG
Vegye figyelembe, hogy óvatosan mondtam, hogy a teleobjektívek csak egy adott tématávolságra csökkentik a mélységélességet. . Maga a teleobjektív nem rendelkezik kisebb mélységélességgel. Sajnos ez egy általános tévhit. Ha ugyanannyival nagyítja a témát (azaz azonos arányban tölti ki a képkeretet), akkor a teleobjektív ugyanolyan* mélységélességet biztosít, mint a többi objektív.
*Műszaki megjegyzés :extrém nagyítási helyzetekben a mélységélesség kis mértékben eltérhet. Ez azonban szélsőséges eset, és nem releváns az ezen az oldalon tárgyalt felhasználások szempontjából. A téma részletesebb megvitatásához tekintse meg a mélységélességről szóló oktatóanyagot.
A teleobjektívek a csökkenő mélységélesség hírnevét nem az objektív sajátosságai okozzák. Ez a leggyakrabban használatuk miatt van így . Az emberek általában sokkal jobban felnagyítják a témát teleobjektívekkel, mint a szélesebb látószögű objektívekkel. Más szóval, az emberek általában nem távolodnak el témájuktól, így ez a téma a keret nagyobb részét tölti ki. Ez a nagyobb nagyítás okozza a kisebb mélységélességet.
elvonja a figyelmet az életlen háttérből
A teleobjektív azonban kinagyítja a fókuszterületeket (úgynevezett "bokeh"), mivel megnöveli a hátteret az előtérhez képest. Ez adhatja a megjelenést kisebb mélységélességről.
Ezért nagyon oda kell figyelni arra, hogy a háttér hogyan fog kinézni és elhelyezkedni, ha életlen. Például a rosszul elhelyezett életlen fénypontok elvonhatják az előtérben lévő téma figyelmét (például a papagáj példájában).
