A FÉNYKÉPEZŐGÉP OBJEKTÍVÁI MEGÉRTÉSE
A fényképezőgép lencséinek megismerése kreatívabb irányítást adhat a digitális fényképezéshez. A feladathoz megfelelő objektív kiválasztása összetett kompromisszummá válhat a költségek, a méret, a súly, az objektív sebessége és a képminőség között. Ennek az oktatóanyagnak az a célja, hogy javítsa a megértést azáltal, hogy bevezető áttekintést nyújt a képminőséggel, a gyújtótávolsággal, a perspektívával, a prime és zoom objektívekkel és a rekesznyílással vagy f-számmal kapcsolatos fogalmakról.
LENCEELEMEK ÉS KÉPMINŐSÉG
A legegyszerűbb fényképezőgépek kivételével mindegyik objektívet tartalmaz, amelyek valójában több „lencseelemből” állnak. Ezen elemek mindegyike irányítja a fénysugarak útját, hogy a lehető legpontosabban hozza létre a képet a digitális érzékelőn. A cél az aberrációk minimalizálása, miközben a legkevesebb és legolcsóbb elemet használja.
Optikai aberrációk akkor fordulnak elő, ha a kép pontjai nem alakulnak vissza egyetlen pontokká, miután áthaladtak az objektíven – ez a kép elmosódását, kontrasztjának csökkenését vagy a színek eltolódását (kromatikus aberráció) okozza. Az objektívek egyenetlen, sugárirányban csökkenő képfényerőtől (vignettálás) vagy torzulástól is szenvedhetnek. Mozgassa az egeret az alábbi lehetőségek mindegyikére, hogy megtudja, hogyan befolyásolják ezek szélsőséges esetekben a képminőséget:
Eredeti kép
Kontrasztvesztés td> | Elhomályosítás |
Kromatikus aberráció | torzítás |
Vignettázás | Eredeti |
A fenti problémák bármelyike bizonyos mértékig minden objektívnél fennáll. Az oktatóanyag további részében amikor egy objektívre úgy hivatkoznak, hogy gyengébb az optikai minősége, mint egy másik objektívnek, ez a fenti műtermékek valamilyen kombinációjaként nyilvánul meg . A tárgytól függően előfordulhat, hogy ezen objektív műtermékek némelyike nem annyira kifogásolható, mint mások.
Megjegyzés:A fenti téma mennyiségi és technikai jellegű megvitatásához, kérjük, tekintse meg a
oktatóanyagot a kameralencse minőségéről:MTF, felbontás és kontraszt.
AZ LENCSÉ gyújtótávolságának BEFOLYÁSA
Az objektív gyújtótávolsága meghatározza a látószögét, és így azt is, hogy az adott fényképezési pozícióhoz mennyivel lesz nagyítva a téma. A nagylátószögű objektívek gyújtótávolsága rövid, míg a teleobjektívek megfelelő gyújtótávolsággal rendelkeznek.
Megjegyzés:A fénysugarak keresztezési helye nem feltétlenül egyenlő a gyújtótávolsággal,
ahogyan fent látható, hanem nagyjából arányos ezzel a távolsággal.
Megjegyzés:A kalkulátor feltételezi, hogy a fényképezőgép úgy van beállítva, hogy a „témaméret” által megadott maximális
témaméret a fényképezőgép leghosszabb méretében legyen.
A számológépet nem extrém makrófotózáshoz tervezték.
Sokan azt mondják, hogy a fókusztávolság a kép perspektíváját is meghatározza, de szigorúan véve a perspektíva csak a témához viszonyított helyzetével változik. Ha valaki nagylátószögű és teleobjektívvel is ugyanazokkal a témákkal próbálja kitölteni a keretet, akkor a perspektíva valóban megváltozik, mert kénytelen közelebb vagy távolabb kerülni a témához. Csak ezeknél a forgatókönyveknél a nagylátószögű objektív eltúlozza vagy kinyújtja a perspektívát, míg a teleobjektív tömöríti vagy simítja a perspektívát.
A perspektíva-szabályozás hatékony kompozíciós eszköz lehet a fotózásban, és gyakran meghatározza a gyújtótávolságot (amikor bármilyen pozícióból lehet fényképezni). Vigye az egeret a fenti kép fölé, ha a szélesebb látószögű objektív miatt túlzó perspektívát szeretne látni. Vegye figyelembe, hogy a kereten belüli témák közel azonosak maradnak – ezért a szélesebb látószögű objektívhez közelebbi pozícióra van szükség. Az objektumok relatív mérete úgy változik, hogy a távoli ajtónyílás kisebb lesz a közeli lámpákhoz képest.
Az alábbi táblázat áttekintést ad arról, hogy milyen gyújtótávolságok szükségesek ahhoz, hogy széles látószögű vagy teleobjektívnek minősüljenek, a tipikus felhasználási módokon kívül. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a felsorolt gyújtótávolságok csak durva tartományok , és a tényleges felhasználás jelentősen eltérhet; sokan távoli tájakon használnak teleobjektívet például a perspektíva tömörítésére.
Az objektív gyújtótávolsága | Terminológia | Tipikus fényképezés |
---|---|---|
21 mm-nél kisebb | Extrém széles látószög | Architektúra |
21-35 mm | Széles látószög | Tájkép |
35-70 mm | Normál | Utcai és dokumentumfilm |
70-135 mm | Közepes telefotó | Portré |
135-300+ mm | Telefotó | Sport, madár és vadvilág |
*Megjegyzés:Az objektív gyújtótávolsága 35 mm-rel egyenértékű fényképezőgépekre vonatkozik . Ha kompakt vagy digitális tükörreflexes fényképezőgépe van, akkor valószínűleg eltérő méretű érzékelője van. A fenti számok beállításához a fényképezőgépéhez használja a gyújtótávolság-átalakítót a digitális fényképezőgép-érzékelők méreteiről szóló oktatóanyagban.
A lencse gyújtótávolsága más tényezőket is befolyásolhat. A teleobjektívek érzékenyebbek a fényképezőgép rázkódására, mivel az apró kézmozdulatok felerősödnek, hasonlóan a távcsövön keresztüli remegéshez. A nagylátószögű objektívek általában jobban ellenállnak a becsillanásnak, részben azért, mert a tervezők feltételezik, hogy a nap nagyobb valószínűséggel van a kereten belül. A végső szempont az, hogy a közepes és teleobjektívek általában jobb optikai minőséget biztosítanak hasonló árkategóriában.
GYŰJTŐTÁVÚ ÉS KÉZI FOTÓK
Az objektív gyújtótávolsága is jelentős hatással lehet arra, hogy mennyire könnyű éles kézi fényképet készíteni. A hosszabb gyújtótávolsághoz rövidebb expozíciós időre van szükség a remegő kezek okozta elmosódás minimalizálása érdekében. Gondoljon erre úgy, mintha egy lézermutatót próbálna stabilan tartani; Ha a mutatót egy közeli objektumra világítjuk, annak fényes pontja általában kevésbé ugrik körbe, mint a távolabbi tárgyak esetében.
Ennek elsősorban az az oka, hogy az enyhe forgási rezgések nagymértékben felnagyobbodnak a távolsággal, míg ha csak fel-le vagy oldalirányú rezgések lennének jelen, a lézer fényes pontja nem változna a távolsággal.
Az egy gyújtótávolság feletti szabály egy általános ökölszabály az expozíció sebességének megbecslésére egy adott gyújtótávolsághoz. . Ez azt jelenti, hogy egy 35 mm-es fényképezőgép esetében az expozíciós időnek legalább olyan gyorsnak kell lennie, mint a gyújtótávolság felett másodpercben. Más szóval, ha 200 mm-es gyújtótávolságot használ egy 35 mm-es fényképezőgépen, az expozíciós időnek legalább 1/200 másodpercnek kell lennie – különben az elmosódást nehéz elkerülni. A témával kapcsolatos további információkért tekintse meg az oktatóanyagot a fényképezőgép bemozdulásának csökkentéséről kézi fényképekkel.
Ne feledje, hogy ez a szabály csak hozzávetőleges útmutatás; egyesek sokkal hosszabb-rövidebb ideig képesek kézben tartani a lövést. A levágott érzékelővel rendelkező digitális fényképezőgépek felhasználóinak 35 mm-es ekvivalens gyújtótávolságra kell konvertálniuk.
ZOOM LENCSÉK vs. PRIME LENCSÉK
A zoomobjektív olyan objektív, ahol a fotós egy előre meghatározott tartományon belül változtathatja a gyújtótávolságot, míg ez nem változtatható "prime" vagy fix gyújtótávolságú objektívvel. A zoomobjektív elsődleges előnye, hogy könnyebben megvalósítható a különféle kompozíciók vagy perspektívák (mivel az objektív cseréje nem szükséges). Ez az előny gyakran kritikus fontosságú a dinamikus témák esetében, például a fotóriportereknél és a gyermekfotózásnál.
Ne feledje, hogy a zoomobjektív használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy többé nem kell megváltoztatnia a pozícióját; a zoom csak növeli a rugalmasságot. Az alábbi példában az eredeti helyzet látható, valamint két alternatíva zoom objektív használatával. Ha prime lencsét használunk, akkor a kompozíció megváltoztatása nem lett volna lehetséges a kép kivágása nélkül (ha szűkebb kompozíció lenne kívánatos). Az előző részben szereplő példához hasonlóan a perspektívaváltást kicsinyítéssel és a tárgyhoz való közelítéssel érte el. Alternatív megoldásként az ellenkező perspektivikus hatás eléréséhez ráközelhetett volna, és távolabb kerülhetett volna a témától.
Két lehetőség áll rendelkezésre zoom objektívvel: | |
Az összetétel változása | Perspektíva változása |
Miért korlátozná valaki szándékosan a választási lehetőségeit egy prime objektív használatával? A prime objektívek jóval azelőtt léteztek, hogy a zoomobjektívek elérhetőek lettek volna, és még mindig számos előnyt kínálnak modernebb társaikkal szemben. Amikor a zoomobjektívek először megjelentek a piacon, gyakran hajlandónak kellett lenni jelentős mennyiségű optikai minőség feláldozására. Az újabb csúcskategóriás zoomobjektívek azonban általában nem produkálnak észrevehetően gyengébb képminőséget, hacsak nem vizsgálja meg gyakorlott szem (vagy nagyon nagy betűkkel).
A prime lencsék elsődleges előnyei a költség, a súly és a sebesség. Egy olcsó elsődleges objektív általában ugyanolyan jó (vagy jobb) képminőséget biztosít, mint egy csúcskategóriás zoomobjektív . Ezen túlmenően, ha a gyújtótávolság-tartománynak csak egy töredéke szükséges egy zoomobjektívhez, akkor a hasonló gyújtótávolságú alapobjektív lényegesen kisebb és könnyebb lesz. Végül, a legjobb objektívek szinte mindig jobb fénygyűjtési képességet (nagyobb maximális rekesznyílást) kínálnak, mint a leggyorsabb zoomobjektívek – gyakran kritikusak a gyenge fényviszonyok melletti sport/színházi fotózáshoz, és amikor kis mélységélességre van szükség.
A kompakt digitális fényképezőgépeknél a 3X, 4X stb. zoom jelöléssel ellátott objektívek a leghosszabb és a legrövidebb gyújtótávolság arányára vonatkoznak. Ezért a nagyobb zoom megjelölés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kép tovább nagyítható (mivel ez a zoom csak szélesebb látószöggel rendelkezik teljesen kicsinyítve). Ráadásul a digitális zoom nem azonos az optikai zoommal, mivel az előbbi csak interpolációval nagyítja a képet. Olvassa el az apró betűs részt, nehogy félrevezesse.
AZ LENCSÉNEK VAGY F-SZÁM BEFOLYÁSA
Az objektív rekesznyílás-tartománya azt a mennyiséget jelenti, amelyet az objektív fel tud nyitni vagy lecsukni, hogy több vagy kevesebb fényt engedjen be. A rekesznyílások f-számokkal vannak felsorolva, amelyek mennyiségileg leírják a relatív fénygyűjtő területet (lásd lent).
Megjegyzés:A rekesznyílás (írisz) ritkán tökéletes kör,
az 5-8 pengeszerű lencsemembrán miatt.
Vegye figyelembe, hogy a nagyobb rekesznyílások kisebb f-számmal rendelkeznek (gyakran nagyon zavaró). Ezt a két kifejezést gyakran tévesen felcserélik; az oktatóanyag további része az objektívekre vonatkozik a rekesznyílás méretét tekintve. A nagyobb rekesznyílású objektíveket „gyorsabbnak” is nevezik mert adott ISO-érzékenység mellett a záridő gyorsabbá tehető ugyanazon expozíció mellett. Ezenkívül a kisebb rekesznyílás azt jelenti, hogy a tárgyak szélesebb távolságtartományban lehetnek fókuszban, ezt a fogalmat mélységélességnek is nevezik.
Más tulajdonságokra gyakorolt hatás: | ||||
f/# | Fénygyűjtő terület (rekesznyílás mérete) | Szükséges zársebesség | Mélységélesség | |
---|---|---|---|---|
Magasabb | Kisebb | Lassabban | Tágabb | |
Alsó | Nagyobb | Gyorsabban | Szűkebb |
Ha az ember objektív vásárlását fontolgatja, a specifikációk általában felsorolják a maximális (és talán a minimális) elérhető rekeszt. A nagyobb rekesznyílás-beállításokkal rendelkező objektívek nagyobb művészi rugalmasságot biztosítanak mind az expozíciós lehetőségek, mind a mélységélesség tekintetében. A maximális rekeszérték talán a legfontosabb objektívrekesz-specifikáció, amely gyakran szerepel a dobozon a gyújtótávolság(ok) mellett.
Az X f-száma 1:X-ként is megjelenhet (f/X helyett), amint az alább látható a Canon 70-200 f/2.8 objektív esetében (amelynek doboza fent is látható, és az f/2.8 listán szerepel).
Portré és beltéri sport/színházi fotózáshoz gyakran nagyon nagy maximális rekesznyílású objektívekre van szükség ahhoz, hogy szűkebb mélységélességet, illetve gyorsabb záridőt tudjunk elérni. A portré keskeny mélységélessége segít elszigetelni a témát a háttértől. A digitális tükörreflexes fényképezőgépeknél a nagyobb maximális rekesznyílású objektívek lényegesen világosabb keresőképet biztosítanak – esetleg kritikus az éjszakai és gyenge fényviszonyok melletti fotózáshoz. Ezek gyakran gyorsabb és pontosabb automatikus élességállítást is biztosítanak gyenge fényviszonyok között. A kézi élességállítás is egyszerűbb mert a keresőben lévő képnek szűkebb a mélységélessége (így jobban láthatóvá válik, amikor a tárgyak fókuszba kerülnek vagy életlenülnek).
Tipikus maximális rekesznyílások | Relatív fénygyűjtő képesség | Tipikus lencsetípusok |
---|---|---|
f/1.0 | 32X | Leggyorsabban elérhető Prime lencsék (fogyasztói használatra) |
f/1.4 | 16X | Fast Prime objektívek |
f/2.0 | 8X | |
f/2.8 | 4X | Leggyorsabb zoomobjektívek (állandó rekesznyíláshoz) |
f/4.0 | 2X | Könnyű zoomobjektívek vagy extrém teleobjektívek |
f/5.6 | 1X |
Az objektívek minimális rekeszértéke általában közel sem olyan fontos, mint a maximális rekeszérték. Ennek elsősorban az az oka, hogy a minimális rekesznyílásokat ritkán használják az objektív diffrakciójából eredő elmosódás miatt, és azért, mert ezek túlzottan hosszú expozíciós időt igényelhetnek. Azokban az esetekben, amikor extrém mélységélességre van szükség, a kisebb minimális rekesznyílású (nagyobb maximális f-szám) objektívek szélesebb mélységélességet tesznek lehetővé.
Végül, a digitális tükörreflexes és kompakt digitális fényképezőgépek egyes zoomobjektívjei gyakran a maximális rekeszérték tartományát adják meg, mert ez attól függhet, hogy milyen messzire nagyított vagy távolított. Ezek a rekesznyílás-tartományok ezért csak a maximális rekesznyílás tartományára vonatkoznak, nem a teljes tartományra. Az f/2.0-3.0 tartomány azt jelentené, hogy a maximális elérhető rekeszérték fokozatosan f/2.0-ról (teljesen kicsinyítve) f/3.0-ra (teljes zoom mellett) változik. Az állandó maximális rekesznyílású zoomobjektív elsődleges előnye, hogy az expozíciós beállítások jobban kiszámíthatók, függetlenül a gyújtótávolságtól.
Azt is vegye figyelembe, hogy az objektív maximális rekeszértékének használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez az objektív nem szükséges. Az objektívek általában kevesebb aberrációt mutatnak, ha a maximális rekeszértékükhöz képest egy vagy két f-stopra leállított expozíciót hajtanak végre (például f/4.0 beállítás használata f/2.0 maximális rekesznyílású objektíven). Ez *lehet* azt jelenti, hogy ha valaki a legjobb minőségű f/2.8-as fényképet akarja, akkor az f/2.0 vagy f/1.4 objektív jobb minőséget eredményezhet, mint egy f/2.8 maximális rekesznyílású objektív.
Egyéb szempontok közé tartozik a költség, a méret és a súly. A nagyobb maximális rekesznyílású objektívek jellemzően sokkal nehezebbek, nagyobbak és drágábbak. A méret/súly kritikus lehet a vadon élő állatok, a túrázás és az utazás fotózásánál, mivel ezek gyakran nehezebb objektíveket használnak, vagy a felszerelést hosszabb ideig kell hordani.
TOVÁBBI OLVASÁSOK
Ha többet szeretne megtudni a fényképezőgép objektíveiről, tekintse meg a következő oktatóanyagokat:
- Széles látószögű objektívek használata
- Teleobjektívek használata
- Makró objektívek:nagyítás, mélységélesség és hatékony F-Stop