DÖNTÖLŐ LENCSÉK:MÉLYÉRŐSÉG
A dönthető eltolható objektívek lehetővé teszik a fotósok számára, hogy túllépjék a mélységélesség és a perspektíva normál korlátozásait. Számos optikai trükk, amelyet ezek az objektívek megengednek, másként nem reprodukálhatnának digitálisan – így bizonyos tájkép-, építészeti- és termékfotózásokhoz elengedhetetlenek. Az oktatóanyag ezen része a döntés funkcióval foglalkozik, és a digitális tükörreflexes fényképezőgépekben való használatára összpontosít a mélységélesség szabályozására. Az oktatóanyag első része a dönthető lencsék használatára összpontosított a perspektíva szabályozására és a panorámaképek készítésére.
ÁTTEKINTÉS:DÖNTÉS VÁLTOZÁSOK
Shift mozdulatok lehetővé teszi a fotós számára, hogy eltolja az objektív képkörének helyét a digitális fényképezőgép érzékelőjéhez képest. Ez azt jelenti, hogy az objektív perspektíva-középpontja már nem egyezik meg a kép perspektíva-középpontjával, és olyan hatást kelt, mintha csak egy megfelelően szélesebb látószögű objektív oldaláról vágnánk körbe.
Döntésmozgások lehetővé teszi a fotós számára, hogy megdöntse a legélesebb fókusz síkját, hogy az többé ne legyen merőleges az objektív tengelyére. Ez ék alakú mélységélességet eredményez, amelynek szélessége a kamerától távolabb növekszik. A döntési effektus ezért nem feltétlenül növeli a mélységélességet – csupán lehetővé teszi a fotós számára, hogy személyre szabja a helyszínt, hogy jobban megfeleljen a témának.
KONcepció:SCHEIMPFLUG ALAPELV ÉS CSANÉRSZABÁLY
A Scheimpflug-elv kimondja, hogy az érzékelő síkjának, az objektív síkjának és a legélesebb fókusz síkjának egy vonal mentén kell metszinie egymást. Az alábbi ábrán ez a metszéspont valójában egy pont, mivel a vonal merőleges a képernyőre. Ha a Scheimpflug elvet kombinálják a "csuklós" vagy "elfordulási szabállyal", ezek együttesen határozzák meg a legélesebb fókuszsík helyét a következőképpen:
 | Alkalmazza Lencsedőlés: | ||
| 0,0° | |||
| 0,5° | |||
| 1,0° | |||
| 2,0° | |||
| 3,0° | |||
| 4,0° | |||
| 5,0° | |||
| 6,0° | |||
| 8,0° | |||
| — érzékelő sík | — lencse síkja | – a legélesebb fókusz síkja | |
Az ábra a Canon 45 mm-es TS-E objektívjével végzett tényleges számításokon alapul; függőleges skála 2X tömörítve.
A lila vonal (-) az objektív síkjával párhuzamos síkot jelöl, amelyet az objektív gyújtótávolsága választ el.
Kísérletezzen a dőlésszög különböző értékeivel, hogy megtudja, hogyan befolyásolja ez a legélesebb fókusz síkját. Figyelje meg, hogy még az objektív kis dőlésszöge is ennek megfelelően nagy dőlést eredményezhet a legélesebb fókusz síkjában.
A fókusztávolság a legélesebb fókusz síkját is megváltoztathatja a döntéssel együtt, és erről az oktatóanyagban később lesz szó. Vegye figyelembe azt is, hogy a rövidség kedvéért az oktatóanyag további része a „legélesebb fókusz síkja” és a „fókuszsík” szinonimájaként szerepel.
DÖNTÉS MOZGÁSOK ÚJRAPOZÍCIÓHOZ A MÉRÜLÉS MÉLYSÉGÉHEZ
A mélységélesség sok jelenetnél gyakran nem elegendő szabványos felszereléssel – még kis rekesznyílások esetén sem. A probléma az, hogy még kisebb rekeszértékekkel növelhető a mélységélesség, de nem anélkül, hogy a fényszóródás miatt a fényképezőgép fókuszsíkján a lágyság is növekedne. A dőlésszögű mozgások néha elkerülhetik ezt a technikai korlátot a mélységélesség hatékonyabb kihasználásával, a témától függően.
Az alábbi példa a dőlésmozgások hatását mutatja be egy olyan jeleneten, amelynek tárgya fel/le és elöl/hátul irányban is áthalad. Minden kép f/2,8-as széles rekesznyílással készült, hogy a mélységélesség még jobban észrevehető legyen ennél a kis képméretnél.
Zero Tilt 
3°-os lefelé dőlés Szőnyeg DoF megnövekedett
Lencse DoF csökkent
vigye az egeret a megtekintéséhez f/16
8°-os felfelé dőlés A látszólagos DoF csökkent
DoF =mélységélesség; A kamera lencséje lefelé kb. 30°-kal a szőnyeg felé.
Az összes kép f/2.8-as sebességgel készült Canon 45 mm-es TS-E objektívvel, teljes 35 mm-es keretérzékelővel.
Az f/16-os középső kép kivilágosodik a csökkentett vignettálás miatt.
A bal oldalon egy közönséges lencse által generált tipikus mélységélességet látjuk. Ahhoz, hogy a bal oldali képen az elülső és a hátsó szőnyeg széle is éles legyen, nagyon kis rekesznyílást kellett volna használnunk. A központi kép azonban még azonos rekesznyílás mellett is képes ezt elérni. Másrészt figyelje meg, hogy a függőleges mélységélesség hogyan csökkent, és az első lencse teteje elmosódottá vált.
Döntés lefelé Csak objektív felsők fókuszban
vigye az egeret a megtekintéséhez f/5.6
A dőlés a látszólagos mélységélesség csökkentésére is használható, amint azt a 8°-os felfelé dönthető kép is mutatja. Ez különösen hasznos lehet portrék készítésénél, amikor nem elegendő a széles rekesznyílás, vagy ha egy függőleges objektumnak csak egy részére akarunk fókuszálni. Vegye figyelembe, hogy a szőnyeg és a függőleges mélységélesség úgy tűnik, hogy csökkent. Ennek az az oka, hogy a fókuszsík szöget zár be a szőnyeg és az objektív között. Figyelje meg azt is, hogy a látómező hogyan mozdult lefelé a dőlés miatt, amit figyelembe kell venni.
Egy másik lehetőség az, hogy a mélységélességet a szőnyeg fölé és azzal párhuzamosan helyezzük el úgy, hogy csak a két lencse teteje legyen éles (jobb oldali kép). Ez a fajta elhelyezés sokféle virágfelvételnél gyakori, mivel ezek geometriája hasonló ehhez a szőnyeg-/lencse-példához.
A tájképeknél és az építészetnél azonban általában a maximális élesség elérése a cél. A szőnyeg/lencse példában ehhez a fókuszsíkot kis rekesznyílással kissé a szőnyeg fölé és azzal párhuzamosan kell elhelyezni.
A fókuszsík optimális elhelyezésének meghatározása trükkös geometriai játékká válhat, különösen, ha a téma elöl/hátul és fel/le irányban is halad. Ehhez nemcsak a fókuszsík szögét kell figyelembe venni, hanem a mélységélesség alakját is.
A közönséges objektívek szokásos téglalap alakú tartománya helyett a dönthető eltolható objektív mélységélessége valójában egy éket foglal el, amely kiszélesedik a fényképezőgéptől. Ez azt jelenti, hogy a mélységélesség elhelyezése kritikusabb az előtérben lévő téma közelében.
| Nagy rekesz | Kis rekesz |
Közönséges kameralencse| Nagy Rekesz | Kis rekesz |
Dönthető lencse
A kék intenzitás minőségileg a kép élességének mértékét jelzi adott távolságban;
a tényleges mélységélesség egyenlőtlenül oszlik el a fókuszsík mindkét oldalán.
Vegye figyelembe, hogy a kis rekesznyílás dőlésszögű objektívvel nagyon fontossá válhat függőleges téma esetén – és egyre inkább, ha ez a téma az előtérben van, vagy ha vízszintesebb fókuszsík van.
A hagyományos kamerák (azaz a régimódi megjelenésű, rugalmas fújtatós kamerák) gyakorlatilag bármilyen objektívdöntést képesek használni. A Nikon és a Canon tilt shift objektívek dőlésszöge azonban 8,5, illetve 8 fokra korlátozódik. Ez azt jelenti, hogy az optimális élesség elérése gyakran kompromisszumot jelent a fókuszsík lehető legjobb helye és a szűk dőléstartomány okozta korlátok között. Ez néha előfordulhat, ha vízszintes fókuszsíkra van szükség, mivel ez nem mindig érhető el mindössze 8 fokos dőléssel. Az alábbi példa egy alternatív elhelyezést mutat be:
Optimális mélységélesség (ha a dőlésszögek széles választéka áll rendelkezésre)
Az elérhető legjobb mélységélesség (ha a vízszintes elhelyezés nem lehetséges)
A kulcs az, hogy ne csak a fókuszsíkot, hanem annak ék alakú mélységélességét is optimálisan helyezzük el . Figyelje meg, hogy a jobb oldali képen a fókuszsík keresztezi a padlót, ami biztosítja, hogy a mélységélesség a leghatékonyabban oszlik el a padlón és két témán. Ebben a példában a keresztezési távolság közvetlenül a megfelelő döntött lencse hiperfókusztávolsága előtt van elhelyezve, mivel minimális a függőleges tárgy. Más témaelosztások esetén a megfelelő elhelyezés a téma relatív fontosságától és a fénykép művészi szándékától függ.
Egy kifinomultabb lehetőség a döntés és az eltolás kombinációja . Ezt úgy lehetett volna elérni, hogy először magát a kamerát kissé a talaj felé irányítjuk, ezáltal a fókuszsíkot még jobban elforgatjuk, mint amennyit csak az objektív dőlésszöge használna. Ezután az eltolást használhatjuk a látómező megváltoztatására – így az eredeti, eltolatlan kameraálláshoz hasonló kompozíciót tarthatunk fenn, de más perspektívával.
Összességében elmondható, hogy még akkor is, ha valaki nem tud eléggé dönteni ahhoz, hogy a fókuszsíkot a lehető legjobb helyre helyezze, általában még mindig használhat némi dőlést, és jobban járhat, mint egy közönséges objektívvel. Az egyetlen kivétel az, ha az előtérben függőleges téma van, amely kitölti a kép jelentős részét, ebben az esetben általában a nulla dőlés a legjobb, bár az eltolási mozgások valószínűleg hasznosak lehetnek.
BILLENTŐS LENCSÉT Fókuszálása
Még a legtapasztaltabb fotósok számára is meglehetősen nehéz lehet mentálisan elképzelni, hogy az objektív megdöntése hogyan fog megfelelni a mélységélesség változásainak. Még ebben az esetben is csak a fele a csata, ha tudjuk, hogy hol lehet a legjobban elhelyezni a fókuszsíkot – valójában teljesen más dolog is lehet.
A fókuszálás azért válhat ilyen nehézzé, mert a fókusztávolság és a dőlés mértéke nem szabályozza önállóan a fókuszsíkot. Más szóval, a fókusztávolság megváltoztatása a távolság megváltoztatása mellett megváltoztatja a fókuszsík szögét is. Az élességállítás ezért a fókusztávolság és az objektív dőlésszögének váltakozó módosításának iteratív folyamatává válhat, amíg a fénykép a legjobban néz ki.
Talán azok a legegyszerűbb forgatókönyvek, amelyek nagyobb dőlést igényelnek, mint az objektívek. Ezekben az esetekben csak a maximális dőlésszöget használhatja a kiválasztott irányba, majd kiválaszthatja azt a fókusztávolságot, amely a lehető legjobb mélységélességet biztosítja. Nincs szükség döntési/fókuszálási iterációkra.
Nehezebb élességállítási forgatókönyvek esetén a tilt shift objektívek fókuszálása általában próba és hiba technikával történik a keresőn keresztül . Ez úgy működik, hogy szisztematikus eljárást követ a fókusztávolság és a dőlés beállítása között, azzal a céllal, hogy a fókuszsík konvergáljon a kívánt helyre. Mivel a pontos fókuszálás következetes és alapos odafigyelést igényel a részletekre, az állvány használata szinte mindig kötelező.
A következő eljárás olyan helyzetekre vonatkozik, amikor a téma elsősorban egy vízszintes síkban vagy más, a fényképezőgép érzékelőjéhez képest elforgatott síkban fekszik:
| Fókuszálási eljárás dönthető objektívhez | |
|---|---|
| (1) Írás | Állítsa az objektívet nulla fokos dőlésszögbe, és keretezze be a fényképet |
| (2) Azonosítás | Azonosítsa a kritikus fontosságú legközelebbi és legtávolabbi témákat a téma síkján |
| (3) Fókusz | Olyan távolságra fókuszáljon, amely maximalizálja a közeli és távoli téma élességét a keresőben (ha a távoli téma a végtelenben van, ez a távolság a hiperfokális távolságon vagy ahhoz közel lesz). Egyszer hozzávetőleges távolságot határoz meg, enyhén mozgassa a fókuszgyűrűt előre-hátra, hogy jobban megbecsülje ezt a távolságot. |
| (4) Döntés | Nagyon lassan, fokozatosan döntse meg az objektívet a téma síkja felé, amíg a közeli és távoli téma élessége maximalizálódik a keresőben. A hozzávetőleges dőlésszög megállapítása után forgassa el kissé a dönthető gombot. oda-vissza, hogy jobban megbecsülje ezt a szöget. |
| (5) Finomítás | Ismételje meg a (3) és (4) lépést kisebb változtatásokkal, mint korábban, hogy megállapítsa, ez javítja-e mind a közeli, mind a távoli téma élességét; ha nincs további javulás, akkor a fókuszálási eljárás befejeződött. |
A fenti (3) lépéssel kapcsolatos további információkért tekintse meg a mélységélességről és a hiperfokális távolságról szóló oktatóanyagokat.
Tájképeknél általában nagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy a legtávolabbi téma éles legyen.
Összességében a fenti eljárás célja a forgatókönyvek széles körében megbízható eredményeket ad;
az adott körülmények között történő pontosabb fókuszálásért tekintse meg az oktatóanyag későbbi részében található számológépeket/diagramokat.
Vegye figyelembe azt is, hogy a fényképezőgép fókuszpontjainak használata és a fókuszrögzítés megerősítése nagy segítség lehet . Annak ellenére, hogy a tilt shift objektívek nem működnek a fényképezőgép autofókuszával, a fényképezőgép továbbra is használható értesítésre, ha sikeres kézi élességállítást ért el. Válasszon ki egy fókuszpontot, amely a témán van, és használja a keresőben lévő fókuszrögzítő lámpákat annak megerősítésére, hogy a döntés vagy az élességállítás sikeresen fókuszba állította-e ezt a témát.
Gyakorlattal a vizuális eljárások jól működnek, de végül semmi sem jobb, ha jobb intuíciónk van a folyamat működéséhez. Javasoljuk, hogy először alaposan kísérletezzen a dőlésszög-eltolásos lencsével, hogy jobban érezze a billentési mozgásokat.
ESZKÖZÖK, HOGY EGYSZERŰBB LEHETŐSÉGÉRE TESZI A DÖNTÉSTOLÁS FÓKUSZÁLÁST
A próba és hiba technikák problémát okozhatnak a 35 mm-es keresők korlátozott mérete vagy a levágott digitális fényképezőgép-érzékelők miatt. Ez nagyon megnehezítheti az élesség változásainak észlelését – különösen gyenge fényviszonyok mellett, vagy f/3,5 maximális rekesznyílású vagy széles látószögű, dönthető eltolható objektívek esetén. Azonban számos eszköz áll rendelkezésre, amelyek megkönnyíthetik ezt a folyamatot.
Speciális texturált kézi élességállító képernyő biztosíthatja, hogy a szemnek egyértelmű hivatkozása legyen a fókuszon kívüli tárgyakkal való összehasonlításhoz. Ellenkező esetben a szem becsapódhat, és megpróbálhat tárgyakat fókuszba állítani, még akkor is, ha ezek a tárgyak nem feltétlenül vannak fókuszban a keresőben. Ilyenkor a szem hatékonyan az optikai rendszer részévé válik.
Alternatív megoldásként, ha fényképezőgépe támogatja a valós idejű megtekintést a fényképezőgép LCD-jén (élő nézet) ez nagy segítség lehet. Ezenkívül tesztfotókat is készíthet majd nagyítson rá, hogy ellenőrizze az élességet a kritikus pontokon.
Nagyított kereső is segíthet, mint például a Canon „C szögkeresője” vagy egy a sok harmadik féltől származó keresőnagyító közül. Ezek közül sok derékszögben van a keresőhöz képest, ami kényelmesebbé teheti a fókuszálást, ha a fényképezőgép a talaj közelében van.
FÓKUSZÁLÁSI TECHNIKA TÁJFOTÓZÁSHOZ
A tájképfotózáshoz használt dőlésszögű mozgások gyakran olyan fókuszsíkot igényelnek, amely egy széles, közel vízszintes tárgysík mentén helyezkedik el. Ilyen helyzetekben nagyon fontos, hogy a fókuszsíkot pontosan az előtérbe helyezzük. A „J” függőleges távolságot könnyű beállítani, mert csak az objektív dőlésszöge határozza meg, a fókusztávolság nem.
Miután meghatározta a kívánt J értékét és a megfelelő dőlésszöget, önállóan használhatja a fókusztávolságot a fókuszsík szögének beállítására. Ha az objektív fókuszgyűrűjét távolabbi távolságra állítja, az egyszerre növeli a fókuszsík szögét és a szögmélységélességet, amint azt a következő részben bemutatjuk.
BŐLÍTŐ LENCSÉS MÉLYMÉLYSÉG-SZÁMÍTÓGÉP
Az alábbi számológép az objektív gyújtótávolságát, az objektív dőlésszögét és a döntött élességállítási távolságot használja a legélesebb fókusz síkjának meghatározásához.
A mélységélesség becsléséhez kattintson a „Speciális megjelenítés” lehetőségre a rekesznyílás és az érzékelő méretének megadásához.
Vékony lencsék közelítését feltételezi, a legnagyobb hibával a végtelen közeli vagy közeli fókusztávolság esetén.
Az összetévesztési kör a normál mélységélesség-kalkulátorban is használt szabvány méret.
A "Döntetlen fókusztávolság" a ( hozzávetőlegesen) az objektív fókuszgyűrűjén feltüntetett távolság.
Figyelje meg, hogy a dőlésszög kis változásai nagy változásokhoz vezetnek a fókuszsík szögében, és ennek megfelelően ez a dőlés kevésbé befolyásolja a dőlésszög növekedését. Figyelje meg azt is, hogy a megdöntött élességállítási távolság milyen jelentős hatással lehet a fókuszsík szögére. A normál mélységélességhez hasonlóan a teljes szögmélységélesség (az elfogadható élesség közel mínusz távoli szögei) csökken a közelebbi fókusztávolsághoz.
A SHIFT HASZNÁLATA A Fókuszsík TOVÁBBI FORGATÁSÁHOZ
A következő számológép olyan helyzetekben hasznos, amikor a döntést és az eltolást együtt használják a fókuszsík még nagyobb elforgatásához. Egy közönséges kameraobjektívnél a fókuszsík szöge megváltozik a fényképezőgép elforgatásakor, mivel a fókuszsík mindig merőleges az objektív látószögére. Nincs ez másként a tilt shift objektívvel sem. A kulcs azonban az, hogy a tilt shift objektívvel enyhén elforgathatjuk a kamerát, majd egy eltolási mozgással biztosíthatjuk az azonos látómezőt (azonos kompozíciót).
Közönséges elforgatatlan lencse 
Elforgatott közönséges lencse Elforgatja a fókuszsíkot,
különböző látómezőket
Elforgatott lencse eltolással Elforgatja a fókuszsíkot,
megőrzi a látómezőt
A kék intenzitás minőségileg a kép élességének mértékét jelzi adott távolságban;
világosszürke vonal a fénykép közepe mentén.
Az alábbi kalkulátor megmutatja, mennyit kellene elforgatni a kamerát ahhoz, hogy egy adott objektíveltolást eltoljanak, ami egyben a fókuszsíkban való elforgatással is megegyezik. Ezzel a fókuszsíkban a fenti bal és jobb felső képekhez hasonló elforgatás érhető el, és ugyanaz a látómező.
A fókuszsík elforgatása a helyéhez viszonyítva azonos látómezővel rendelkező fényképezőgép/objektív esetén, de nincs eltolás.
Vegye figyelembe, hogy az eltolás sokkal jobban el tudja forgatni a legélesebb fókusz síkját rövidebb gyújtótávolság esetén. Ez azért van így, mert abszolút mértékegységekben egy adott mm-eltolás a látómező nagyobb elfordulásának felel meg. Másrészt ez azt is jelenti, hogy a perspektívát erősebben befolyásolják rövidebb gyújtótávolságok, ami fontos szempont lehet.
Ne feledje, hogy az eltolás használata a fókuszsík elforgatásához megkövetelheti a dőlésváltó objektív módosítását, hogy ugyanabba az irányba tudjon dönteni és eltolni , ami a gyártó alapértelmezés szerint általában nem így van. Ezt elküldheti a gyártónak módosításra, vagy saját maga is elvégezheti egy kis csavarhúzóval. El kell távolítani a négy kis csavart a lencse alján, el kell forgatni az alapot 90°-kal, majd vissza kell csavarni őket az alapba.
RENDELHETŐ NIKON ÉS CANON TILT SHIFT objektívek
A Canonnak négy, a Nikonnak pedig három főbb tilt shift objektíves modellje van:
| Canon Tilt Shift objektívek | Nikon Tilt Shift objektívek |
|---|---|
| Canon 17 mm-es TS-E f/4L | |
| Canon 24 mm-es TS-E f/3.5L II | PC-E Nikkor 24 mm F3.5D ED |
| Canon 45 mm-es TS-E f/2.8 | PC-E Nikkor 45 mm F2.8D ED |
| Canon 90 mm-es TS-E f/2.8 | PC-E Nikkor 85 mm F2.8D ED |
A fenti számítások és diagramok úgy lettek megtervezve, hogy a 35 mm-es és a levágott kameraformátumok esetében a dőlés és eltolás mozgási tartományát ábrázolják ezeknél az objektíveknél.
Ne feledje, hogy ez az oktatóanyag elsősorban a döntés funkciót tárgyalja; az eltolási mozgásokhoz látogasson el az 1. részbe:
Dönthető lencsék:A Shift használata a perspektíva szabályozásához vagy a panorámaképek létrehozásához
