ÚTMUTATÓ:MÉLYTERÜLET
A mélységélesség arra a távolsági tartományra utal, amely elfogadhatóan élesnek tűnik. Ez a fényképezőgép típusától, a rekesznyílástól és a fókusztávolságtól függően változik, bár a nyomtatási méret és a megtekintési távolság is befolyásolhatja a mélységélességről alkotott képünket. Ennek az oktatóanyagnak a célja, hogy jobb intuitív és technikai megértést biztosítson a fotózáshoz, és mélységélesség-kalkulátort biztosít, amely megmutatja, hogyan változik a fényképezőgép beállításaitól.
A mélységélesség nem változik hirtelen élesről nem élesre, hanem fokozatos átmenetként történik. Valójában minden közvetlenül a fókusztávolság előtt vagy mögött kezdi elveszíteni az élességét – még akkor is, ha ezt a szemünk vagy a fényképezőgép felbontása nem érzékeli.
ZAVAROS KÖR
Mivel az átmenetnek nincs kritikus pontja, egy szigorúbb kifejezés, az úgynevezett "zavart kör". " arra szolgál, hogy meghatározza, mennyire kell egy pontot elmosni ahhoz, hogy nem élesnek érzékelje. Amikor a zavart kör érzékelhetővé válik a szemünkkel, akkor azt mondják, hogy ez a régió a mélységélességen kívül van, és így már nem "elfogadhatóan éles". ." A fenti zavaros kört az egyértelműség kedvéért eltúloztuk; a valóságban ez csak egy töredéke lenne a kamera érzékelőjének területének.
Mikor válik szemünkkel érzékelhetővé a zavarodottság köre? A zavartság elfogadhatóan éles köre lazán úgy definiálható, mint ami észrevétlen marad, ha szabványos 8x10 hüvelykes nyomtatásra nagyítjuk, és körülbelül 1 lábnyi normál látótávolságból figyeljük meg.
Ennél a látótávolságnál és nyomtatási méretnél a fényképezőgép gyártói azt feltételezik, hogy a zavart kör elhanyagolható, ha nem nagyobb 0,01 hüvelyknél (nagyítva). Ennek eredményeként a fényképezőgépgyártók a 0,01 hüvelykes szabványt használják az objektív mélységélesség-jelzőinek megadásakor (lásd lent, az f/22-nél 50 mm-es objektíven). A valóságban egy 20/20-as vagy jobb látással rendelkező személy 1/3-a ekkora vonásokat tud megkülönböztetni, ezért a zavart körnek még ennél is kisebbnek kell lennie ahhoz, hogy elfogadható élességet érjen el.
Az egyes nyomtatási méretek és látótávolság kombinációk esetén eltérő maximális zavarási kör is érvényes. Az elmosódott pontok korábbi példájában a zavaró kör valójában kisebb, mint a képernyő felbontása a fókuszpont két oldalán lévő két pont esetében, ezért ezeket a mélységélességen belül kell figyelembe venni. Alternatív megoldásként a mélységélesség azon alapulhat, hogy a zavart kör mikor lesz nagyobb, mint a digitális fényképezőgép képpontjainak mérete.
Vegye figyelembe, hogy a mélységélesség csak maximális értéket ad meg a zavart körnek, és nem írja le, hogy mi történik a régiókkal, ha azok életlenné válnak. Ezeket a régiókat japánul bokeh-nek is nevezik (ejtsd:bo-ké). Két azonos mélységélességű képen jelentősen eltérhet a bokeh hatása, mivel ez az objektív membránjának alakjától függ. A valóságban az összetévesztés köre általában nem egy kör, hanem csak akkor közelítik meg, ha nagyon kicsi. Ha nagy lesz, a legtöbb lencse sokszög alakú, 5-8 oldalú alakzatként jeleníti meg.
A TÉZŐMÉLYSÉG SZABÁLYOZÁSA
Bár a nyomtatási méret és a megtekintési távolság befolyásolja, hogy mekkora megjelenik a zavart kör a szemünk számára a rekesznyílás és a fókusztávolság a két fő tényező, amely meghatározza, hogy mekkora lesz a zavartság köre a fényképezőgép érzékelőjén. A nagyobb rekesznyílások (kisebb F-stop szám) és a kisebb fókusztávolságok kisebb mélységélességet eredményeznek. A következő teszt ugyanazt a fókusztávolságot tartja fenn, de megváltoztatja a rekesznyílás beállítását:
Megjegyzés:200 mm-es objektívvel készült képek (320 mm-es látómező 35 mm-es fényképezőgépen)
PONTOSÍTÁS:gyújtótávolság és mélységélesség
Vegye figyelembe, hogy a gyújtótávolság a közhiedelemmel ellentétben nem szerepel a mélységélesség befolyásoló tényezőjeként. Bár úgy tűnik, hogy a teleobjektívek sokkal sekélyebb mélységélességet hoznak létre, ez főleg azért van, mert gyakran használják a téma felnagyítására, amikor az ember nem tud közelebb menni. Ha a téma a kép azonos hányadát foglalja el (állandó nagyítás) teleobjektív és nagylátószögű objektív esetén is, a teljes mélységélesség gyakorlatilag* állandó a gyújtótávolság mellett ! Ez természetesen megköveteli, hogy vagy sokkal közelebb kerüljön nagylátószögű objektívvel, vagy sokkal távolabbra teleobjektívvel, amint azt a következő táblázat mutatja:
| Fókusztávolság (mm) | Fókusztávolság (m) | Mélységélesség (m) |
|---|---|---|
| 10 | 0,5 | 0,482 |
| 20 | 1,0 | 0,421 |
| 50 | 2,5 | 0,406 |
| 100 | 5.0 | 0,404 |
| 200 | 10 | 0,404 |
| 400 | 20 | 0,404 |
Megjegyzés:A mélységélesség számítások f/4,0 értékkel vannak számolva egy 1,6-szoros kivágási tényezővel rendelkező fényképezőgépen,
egy 0,0206 mm-es zavaró kört használva.
Figyelje meg, hogy valóban finom változás történik a legkisebb gyújtótávolságnál. Ez valós hatás, de mind a rekesznyíláshoz, mind a fókusztávolsághoz képest elhanyagolható. Annak ellenére, hogy a teljes mélységélesség gyakorlatilag állandó, a mélységélességnek a fókusztávolság előtti és mögötti hányada a gyújtótávolsággal változik, amint az alább látható:
| A mélységélesség eloszlása | ||
|---|---|---|
| Fókusztávolság (mm) | Hátsó | Elülső |
| 10 | 70,2 % | 29,8 % |
| 20 | 60,1 % | 39,9 % |
| 50 | 54,0 % | 46,0 % |
| 100 | 52,0 % | 48,0 % |
| 200 | 51,0 % | 49,0 % |
| 400 | 50,5 % | 49,5 % |
Ez feltárja a hagyományos DoF-koncepció korlátait:csak a teljes DoF-et veszi figyelembe, és nem a fókuszsík körüli eloszlását, bár mindkettő hozzájárulhat az élesség érzékeléséhez. Figyelje meg, hogy a széles látószögű objektív fokozatosan halványuló DoF-értéket biztosít a fókuszsík mögött, mint elöl, ami fontos a hagyományos tájképek készítésénél.
Hosszabb gyújtótávolságok is megjelenhetnek hogy kisebb legyen a mélységélesség, mert megnövelik a hátteret az előtérhez képest (szűkebb látószögük miatt). Ezáltal az életlen háttér még életlenebbnek tűnhet, mert az elmosódottság megnagyobbodott. Ez azonban egy teljesen másik fogalom, mivel a mélységélesség csak a fénykép éles részét írja le, az elmosódott részeket nem.
Másrészt, ha ugyanazon a helyen állunk, és azonos távolságban lévő témára fókuszálunk, egy hosszabb gyújtótávolságú objektív kisebb mélységélességgel rendelkezik (annak ellenére, hogy a képek teljesen másképp keretezik a témát). Ez inkább a mindennapi használatot tükrözi, de nem a gyújtótávolság, hanem a nagyobb nagyítás eredménye.
A mélységélesség is sekélyebbnek tűnik tükörreflexes fényképezőgépeknél, mint kompakt digitális fényképezőgépeknél, mivel a tükörreflexes fényképezőgépeknek nagyobb gyújtótávra van szükségük azonos látómező eléréséhez (a témával kapcsolatban lásd a digitális fényképezőgép-érzékelők méreteiről szóló oktatóanyagot).
*Műszaki megjegyzés :A mélységélességet virtuálisként írjuk le állandó, mert vannak korlátozott esetek, amikor ez nem igaz. Ha a fókusztávolság nagy nagyítást eredményez, vagy nagyon közel van a hiperfokális távolsághoz, a nagylátószögű objektívek nagyobb DoF-ot biztosítanak, mint a teleobjektívek. Másrészt nagy nagyításnál a hagyományos DoF számítás pontatlanná válik egy másik tényező miatt:a pupilla nagyítása miatt. Ez csökkenti a DoF előnyét a legtöbb nagylátószögű objektív esetében, és növeli a telefotó és makró objektívek esetében. A másik határesetben, a hiperfokális távolság közelében a DoF növekedése azért következik be, mert a nagylátószögű objektív hátsó DoF-je nagyobb, így könnyebben érheti el a kritikus élességet a végtelenben.
A TÉZŐMÉLYSÉG KISZÁMÍTÁSA
A mélységélesség kiszámításához először el kell dönteni egy megfelelő értéket a maximálisan megengedett zavarási körhöz. Ez a kamera típusán (érzékelő vagy filmméret), valamint a látótávolság/nyomtatási méret kombinációján alapul. Mondanom sem kell, hogy gyakran nem egyszerű tudni, hogy ez mi lesz az idő előtt. Próbálja ki a mélységélesség-számító eszközt, amely segít megtalálni ezt az adott helyzetben.
A FÓKUSZ MÉLYSÉGE ÉS A REKESZVIZUALIZÁCIÓ
A zavart kör másik következménye a fókuszmélység fogalma (más néven "fókusz szétterülés"). Ez különbözik a mélységélességtől, mert azt a távolságot írja le, amelyre a fény a kamera érzékelőjére fókuszál. , szemben a témával:
A fókuszmélységet ábrázoló diagram a fényképezőgép rekeszértékével szemben. Az egyes árnyékolt területek szélét alkotó lila vonalak azt a szélső szöget jelzik, amelynél a fény potenciálisan behatolhat a nyílásba. A lila árnyalatú területek belseje az összes többi lehetséges szöget ábrázolja.
A kulcsfontosságú koncepció a következő:amikor egy tárgy fókuszban van, az ebből a pontból kiinduló fénysugarak a kamera érzékelőjének egy pontjában konvergálnak. Ha a fénysugarak kissé eltérő helyeken érik az érzékelőt (pont helyett egy koronghoz érkeznek), akkor ez az objektum életlennek fog megjelenni – és egyre inkább attól függően, hogy milyen távolságra vannak egymástól a fénysugarak.
EGYÉB MEGJEGYZÉSEK
Miért nem használja a legkisebb rekesznyílást (legnagyobb számot) a lehető legjobb mélységélesség eléréséhez? Eltekintve attól, hogy ehhez túlságosan hosszú záridőre lehet szükség a fényképezőgép állványa nélkül, a túl kicsi rekesznyílás lágyítja a képet azáltal, hogy nagyobb zavart kelt (vagy "Légi lemez" ") egy diffrakciónak nevezett hatás miatt – még a fókuszsíkon belül is. A rekesznyílás csökkenésével a diffrakció hamar inkább korlátozó tényezővé válik, mint a mélységélesség. A szélsőséges mélységélesség ellenére ez az oka annak is, hogy a "lyukkamerák" korlátozott felbontás.
Makrófotózáshoz (nagy nagyítás), a mélységélességet valójában egy másik tényező is befolyásolja:a pupilla nagyítása. Ez egyenlő eggyel a belső szimmetrikus objektívek esetében, bár a nagylátószögű objektívek és a teleobjektívek esetében ez egynél nagyobb vagy kisebb. Egynél kisebb pupillanagyítás esetén nagyobb mélységélesség érhető el (mint azt általában számítják), míg a pupilla nagyítása nem változtatja meg a számítást, ha eggyel egyenlő. A probléma az, hogy a pupilla nagyítását általában nem az objektívgyártók biztosítják, és csak hozzávetőlegesen lehet vizuálisan megbecsülni.
EGYÉB WEBOLDALOK ÉS TOVÁBBI OLVASÁSOK
- Norman Koren egy másik perspektívát kínál a mélységélességről, beleértve számos egyenletet a mélységélesség és a zavaró kör kiszámításához.
- A világító táj több gyújtótávolságnál összehasonlítja a mélységélességet – vizuálisan bizonyítva, hogy a mélységélesség nem sokat változik a gyújtótávolság függvényében.