Milyen előnyei vannak a relációs adatbázis-modellnek?

A relációs adatbázis-modellt először E.F. Codd, az IBM vezette be 1969-ben. A relációs modellben az adatok táblázatokba (azaz "relációkba") vannak strukturálva, amelyek sorokból és oszlopokból állnak. Minden sor egyetlen rekordot tartalmaz, amely egyedi adatelemekből (vagy "attribútumokból") áll, az adott oszlopra meghatározott szabályok szerint azonos típusú elemeket tartalmazó oszlopokba rendezve. Az alternatív adatbázismodellek közé tartoznak a hálózati, hierarchikus, sima fájl és objektumorientált modellek.

Egyszerűség

A relációs modell olyan módon strukturálja az adatokat, hogy elkerülje a bonyolultságot. A táblázatstruktúra egy intuitív struktúra, amelyet a legtöbb felhasználó ismer, különösen azok, akik fizikai vagy szoftveres táblázatokkal, csekkregiszterekkel vagy más táblázatos adatokkal dolgoztak. Az adatok a modellen belül természetesen rendeződnek, leegyszerűsítve az adatbázis fejlesztését és használatát.

Egyszerű adatvisszakeresés

A relációs modellben az adatbázisban lévő adatok eléréséhez nem szükséges merev útvonalon navigálni egy fán vagy hierarchián keresztül. A felhasználók az adatbázis bármely tábláját lekérdezhetik, és a kapcsolódó táblákat speciális összekapcsolási függvényekkel kombinálhatják, hogy más táblákban lévő releváns adatokat is bevonhassák az eredményekbe. Az eredmények szűrhetők bármely oszlop tartalma és tetszőleges számú oszlop alapján, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy könnyen lekérhessenek értelmes eredményeket. A felhasználók kiválaszthatják, hogy mely oszlopokat jelenítsék meg az eredményekben, hogy csak a releváns adatok jelenjenek meg.

Adatintegritás

Az adatintegritás a relációs modell lényeges jellemzője. Az erős adatbeviteli és érvényességi ellenőrzések biztosítják, hogy az adatok az elfogadható tartományokba esnek, és a szükséges adatok rendelkezésre állnak. A táblák közötti hivatkozási integritás megakadályozza, hogy a rekordok hiányossá vagy árvánnyá váljanak. Az adatok integritása segít biztosítani az adatok pontosságát és következetességét.

Rugalmasság

A relációs adatbázis-modell természetesen méretezhető és bővíthető, rugalmas struktúrát biztosítva a változó követelményeknek és a növekvő adatmennyiségnek megfelelően. A relációs modell lehetővé teszi az adatbázis-struktúra módosításainak egyszerű végrehajtását anélkül, hogy az adatokra vagy az adatbázis többi részére hatással lenne. Az adatbázis-elemző gyorsan és egyszerűen tud táblákat és oszlopokat hozzáadni, eltávolítani és módosítani egy meglévő adatbázisban, hogy megfeleljen az üzleti követelményeknek. Elméletileg nincs korlátozva a sorok, oszlopok vagy táblázatok száma. A valóságban a növekedést és a változást a relációs adatbázis-kezelő rendszer és a fizikai számítástechnikai hardver korlátozza, és a változások hatással lehetnek az adott adatbázis-struktúrához tervezett külső alkalmazásokra.

Normalizálás

Létezik egy szisztematikus módszertan annak biztosítására, hogy a relációs adatbázis-terv mentes legyen az anomáliáktól, amelyek befolyásolhatják az adatbázis integritását és pontosságát. Az "adatbázis normalizálása" szabályokat, minőségeket és célkitűzéseket biztosít az adatbázis-struktúra tervezéséhez és felülvizsgálatához. A normalizálási célokat "normál formáknak" nevezett szinteken írják le. A normalizálás minden szintjét be kell fejezni, mielőtt a következő szintre lépne. Az adatbázisterv általában akkor tekinthető normalizáltnak, ha megfelel a harmadik normálforma követelményeinek. A normalizálás biztosítja a tervezők számára, hogy az adatbázis-terv robusztus és megbízható.