Full Frame vagy APS-C vadfotózáshoz – melyik a legjobb?

Nehéz döntés lehet a teljes képkockás vagy a vágott szenzoros kamera közötti választás a vadfotózáshoz. Mindkét lehetőség megvan a maga előnye, így a kettő közötti választás komoly fejtörést okozhat. Sok fotósnak megvan a véleménye, de a saját használatra megfelelő kiválasztása nagyrészt az Ön személyes fényképezési stílusától függ. Tehát bontsuk fel.

Az alapok

A legtöbb modern fényképezőgépgyártó cég teljes képkockás vagy APS-C (crop) típusú érzékelőket használ DSLR (és tükör nélküli) kameráiban. Az előbbit gyakran a professzionális szabványnak tekintik, az érzékelő mérete közel hasonló a 35 mm-es filmnegatívhoz.

Az APS-C ezzel szemben nagyjából kétharmada egy teljes képkocka érzékelő méretének, ami azt eredményezi, hogy a látómező 1,5-1,6-szorosára szorozódik a szabványos full frame modellekéhez képest. Ezek az érzékelők többnyire a kameragyártó cégek alacsonyabb szintű kínálatában szerepelnek, a chipek előállítása olcsóbb.

Az APS-C használata azt jelenti, hogy könnyebben utazhat.

Vágási tényező

Az APS-C modellek esetében az egyik legnagyobb előny a vadfotósok számára a további termésfaktor. Az optika 1,5-1,6-szoros nagyítása rendkívül hasznos lehet a terepen végzett munka során, kis madarakat vagy távoli vadon élő állatokat fotózni.

A vágási tényező azt is lehetővé teszi, hogy hasonló látószöget kapjon egy sokkal kisebb objektívvel, így csökkenthető a szállítandó felszerelés mennyisége, miközben továbbra is nagyszerű teleobjektíves hatótávolságot biztosít. Ez egy olyan dolog, amit sok fotós óriási előnynek tart, mivel minimálisra csökkentheti a terepen szállítandó felszerelés méretét és súlyát.

Például egy 70-200 mm-es objektív egy 1,5-szeres vágási tényezőjű testen egy 105-300 mm-es objektívnek felel meg. Tökéletes kompakt vadvilági beállítás.

Az APS-C fényképezőgépek vágási tényezője nagy előnyt jelenthet a vadon élő állatok fotózásához.

ISO-érzékenység

A teljes képkockás fényképezőgép egyik nagy előnye a jobb képminőség, ha nagy ISO-értékkel fényképez. Az egyes pixelekben (és a fényérzékeny fotóhelyeken) lévő nagyobb szenzorok nagyobbak, mint az APS-C típusú kameráké. Ez általános szabályként azt jelenti, hogy érzékenyebbek a fényre, így tisztább, zajmentes képeket tesznek lehetővé magas ISO-beállítások mellett, ami csodálatos, ha gyenge fényviszonyok mellett próbálnak dolgozni és vadvilágot fényképezni.

A modern szenzorfejlesztésekkel az elmúlt évek APS-C modelljei ugrásszerűen léptek fel az ISO-teljesítmény tekintetében – könnyen használhatóak 6400 ISO-ig. De ha a gyenge fényviszonyok melletti használhatóság kulcsfontosságú a téma szempontjából, akkor is a teljes képkocka fényképezőgép a király.

Az APS-C kamerák még mindig nagyszerű eredményeket produkálnak magas ISO-érték mellett.

Mélységélesség

A teljes képkocka érzékelők és az APS-C modellek összehasonlításakor még egy dolog, amit figyelembe kell venni, a mélységélesség jellemzői és a területek életlenné tétele.

Az APS-C modellek kisebb érzékelőjével azt a hatást keltik, hogy egyenértékű rekesznyílás mellett nagyobb mélységélességet biztosítanak a teljes képkockás kamerához képest. Ez azt jelenti, hogy ha olyan képeket keres, amelyek tiszta bokeh-t jelenítenek meg, és nagyon korlátozott mélységélességgel rendelkeznek, hogy elkülönítsék és a néző figyelmét ráirányítsák a témára, akkor a teljes képkockás modell jobban megfelel.

A teljes képkockás kamerák kiválóan alkalmasak kis mélységélesség effektusokra.

Természetesen, ha nagy mennyiségű makrómunkát végez, és szeretné maximalizálni a mélységet, akkor egy APS-C kamera lehet a sikátor.

Felbontás

Az elmúlt néhány évben a technológia folyamatosan fejlődött a felbontás terén, olyan kamerák jelentek meg, amelyek 36-42 megapixeles érzékelőkkel rendelkeznek. Az ultranagy felbontású érzékelőket többnyire évek óta használják a reklám és a kereskedelmi fotózás területén. De természetesen, miután bekerültek a DSLR-ekbe, nagyobb rugalmasságot kínálnak a fotósok számára.

A nagy felbontású modellek főként teljes képkocka érzékelők, mivel a nagy számú pixel kisméretű érzékelőkre való csomagolása jelentősen befolyásolhatja azok minőségét. A nagy felbontású FX modellek egyedülálló előnyt kínálnak, mivel a legtöbbet kihozzák a teljes képkocka modellek előnyeiből, ugyanakkor lehetővé teszik az erőteljes körbevágást, hogy megismételjék a fejlett APS-C DSLR-ek vágási tényezőjét.

Gyakran hátrány, hogy ezek a nagyfelbontású kamerák lassabbak a képkocka/másodpercben, a belső adatírási korlátok miatt. Ez azonban folyamatosan fejlődik, különösen a gyorsabb írási időt kínáló adathordozók új formáival.

A nagy megapixeles teljes képkockás kamerák nagyszerű, sokoldalú teljesítményt nyújtanak.

A nagy felbontású érzékelővel ellátott teljes képkocka-kamera némileg tökéletes kompromisszum lehet azok számára, akik a teljes képkocka ISO-teljesítményét és a bokeh-megjelenítés előnyeit, valamint a körbevágás lehetőségét szeretnék elérni. Feltéve persze, hogy nem kell kimerülniük a rendkívül gyors képkocka/másodperc felvételi sebességen.

Költség

Az egyik tényező, amely mindig szerepet játszik az új felszerelés vásárlásakor, az a költség. A teljes vázas karosszériák természetüknél fogva drágábbak, a benne lévő chipeket nehezebb megtervezni és drágább előállítani. Az APS-C kamerák gyakran alacsonyabb áron kaphatók, de ez a karosszéria kialakításától és az olyan extra funkcióktól függ, mint a sebesség, a felépítés és a megvalósított technológiák.

Egyes teljes specifikációjú APS-C fényképezőgépek jelentősen drágábbak, mint a full frame modellek a fejlett autofókusz funkciók, a képkockasebesség és a felépítési minőség miatt.

Tehát mit válasszunk?

A vadon élő állatok fényképezésénél ez nagyban függ a céltémától.

Ha szereti a madarakat és a kis lényeket fotózni, akkor egy csúcskategóriás APS-C váz, amely egyesíti a vágási tényezőt a sebességgel, jó szolgálatot tesz. A kivágási tényező akkor is óriási előnyt jelent, ha hosszabb teleobjektívet szeretne elérni anélkül, hogy ultradrága szuperteleobjektíveket kellene keresnie. Ez azt jelenti, hogy rendelkezhet egy kis beállítással, amely jó kompromisszumot kínál a legtöbb helyzetben.

Ha valóban a legjobb teljesítményt és minőséget szeretné elérni, akkor a full frame modelleket érdemes keresni. A nagy felbontású érzékelők és a kiváló teljesítmény gyenge fényviszonyok között kiváló képminőséget biztosít. Természetesen a legjobb optikába is be kell fektetnie, hogy a legtöbbet hozhassa ki belőlük.

Ezek egyszerre költségesek és nagy terhet hordoznak magukban. Ha azonban az elképzelhető legjobb minőséget szeretné elérni, ez kell. A befektetést kezdõknek egy APS-C modellt javaslok. Takarítson meg pénzt, hogy megfelelő minőségű objektíveket vásároljon, mivel ezek nagymértékben javítják a képeket, mint egyetlen ISO-érték vagy valamivel nagyobb felbontású érzékelő.

Tartalomjegyzék

Vadvilágfotózás

• ÁLTALÁNOS
  • Tippek a természet- és vadfotózáshoz kezdőknek
  • 6 tipp a vadon élő állatokról készült fényképezéshez
  • 5 módja annak, hogy kihívást jelentsen önmagának vadfotósként
  • Hogyan készítsünk jobb vadfotókat:Legyen először természettudós
  • 5 különböző megközelítés a vadon élő állatok fényképezéséhez
  • 5 dolog, amit bárcsak tudtam volna, amikor először elkezdtem a vadon élő állatok fotózását
• ELŐKÉSZÜLET
  • Hogyan keressünk állatokat a vadon élő állatok fotózásával kezdőknek
  • Útmutató a lények kertjébe vonzásához háztáji vadfotózáshoz
  • Hogyan legyünk tisztelettudóak és biztonságosak a vadon élő állatok fényképezésekor
  • A vadon élő állatok fotózása – először vegye figyelembe a témát
• BEÁLLÍTÁSOK
  • Hogyan lehet helyesen exponálni nagy kontrasztú élővilág esetén
  • Élesebb vadfotók készítése – [1/2. rész]
  • Miért a félautomata mód a legjobb választás a vadon élő állatok fényképezéséhez?
  • Az „elég” mélységélesség jelentősége a vadon élő állatok fényképezésében
  • Miért jobb a kézi expozíció a téli vadfotózáshoz?
• VILÁGÍTÁS
  • A természetes fény manipulálása a vadon élő állatok fényképezésében
  • Hogyan készíthet kreatívabb vadon élő állatok fényképezését a peremvilágítással
• FELSZERELÉS
  • Alakítsa át DSLR fényképezőgépét vadon élő állatok csapdájává
  • 6 tipp élesebb vadfotók készítéséhez szuper teleobjektívvel
  • Hogyan használjunk nagylátószögű objektívet vadon élő állatokkal új perspektíva érdekében
  • A vadon élő állatok kontextusában – a vadon élő állatok fényképezésének rövid objektíves megközelítése
  • Terepen végzett teszt:Lehet, hogy a Nikon 200-500 mm f/5.6 a legsokoldalúbb vadobjektív?
  • Teljes képkocka vagy APS-C vadfotózáshoz – melyik a legjobb?
    • Az alapok
    • Termési tényező
    • ISO-érzékenység
    • Mélységélesség
    • Megoldás
    • Költség
    • Tehát mit válasszunk?
  • 5 legjobb értékű objektív a vadon élő állatok fotózásának megkezdéséhez
  • A Nikon D500 áttekintése vad- és madárfotózáshoz
  • A mikro-négyharmados fényképezőgépek vadfotózáshoz való használatának néhány előnye
  • Áttekintés:Sigma 60-600mm f/4.5 – 6.3 DG OS HSM vadon élő állatok fényképezéséhez
  • Hogyan válasszuk ki a legjobb objektívet vadon élő állatok fényképezéséhez
  • Hogyan válasszuk ki a megfelelő fényképezőgép-táskát szabadtéri és vadon élő fotózáshoz
  • Az író kedvenc vadobjektívje – Tamron 150-600 mm
• HALADÓ ÚTMUTATÓ
  • 5 tipp a vadon élő állatok fényképezéséhez gyenge fényviszonyok között
  • 7 tipp a jobb tengeri vadfotózáshoz
  • 6 tipp az akciók megörökítéséhez vadfotóin
  • 6 tipp a karakterek és a személyiség megörökítéséhez a vadon élő állatok fényképezésében
  • Távoli vadfotózás a pincémből
• KREATÍV TECHNIKÁK
  • Tippek fekete-fehér vadon élő állatok fényképezéséhez
• Utólagos FELDOLGOZÁS
  • 3 Lightroom eszköz a természet és a vadon élő állatok fényképezésének javításához
• INSPIRÁCIÓ
  • Séta a vadon oldalon:Vadon élő fényképek gyűjteménye
• FORRÁSOK
  • A vadfotós történetek a terepen [Könyvkritika]