sRGB vs. ADOBE RGB 1998
Az Adobe RGB 1998 és az sRGB IEC61966-2.1 (sRGB) a két legelterjedtebb munkaterület a digitális fényképezésben. Ennek a szakasznak az a célja, hogy tisztázza az sRGB-vel és az Adobe RGB 1998-cal kapcsolatos félreértéseket, és útmutatást adjon az egyes munkaterületek használatához.
HÁTTÉR
sRGB a HP és a Microsoft által javasolt RGB színtér, mert közelíti a leggyakoribb számítógépes megjelenítő eszközök színskáláját. Mivel az sRGB „legjobb feltételezésként” szolgál arra vonatkozóan, hogy egy másik személy monitora hogyan állít elő színt, a képek interneten való megjelenítésének szabványos színterévé vált. Az sRGB színskálája a CIE által meghatározott látható színek mindössze 35%-át fedi le (lásd a színterekről szóló részt). Bár az sRGB a munkaterületek egyik legszűkebb skáláját eredményezi, az sRGB tartománya továbbra is elég széles a legtöbb színalkalmazáshoz.
Adobe RGB 1998 úgy tervezték (az Adobe Systems, Inc.), hogy a CMYK nyomtatókon elérhető színek többségét magában foglalja, de csak RGB elsődleges színeket használnak olyan eszközökön, mint például a számítógép kijelzője. Az Adobe RGB 1998 színtér a CIE által meghatározott látható színek nagyjából 50%-át fedi le – javítva az sRGB színskáláját elsősorban a ciánzöld színekben.
GAMUT ÖSSZEHASONLÍTÁS
A következő színskála-összehasonlítás célja, hogy jobb minőségi megértést nyújtson arról, hogy az Adobe RGB 1998 színskálája hol terjed ki az sRGB-n túl az árnyék (~25%), középtónus (~50%) és a csúcsszínek (~75%) esetében.
25% fényerő 
50% fényerő 
75% fényerősRGB IEC61966-2.1 (fehér színben) az Adobe RGB 1998hoz képest (feketében) Az összehasonlítás a CIE L*a*b* referenciaterét használja; a színek csak minőségiek, hogy segítsék a megjelenítést.
Figyelje meg, hogy az Adobe RGB 1998 gazdagabb ciánkék és zöldekké válik, mint az sRGB – minden tónusszinten. Az 50%-os fénysűrűség diagramot gyakran használják e két munkaterület összehasonlítására, de figyelmet érdemelnek az árnyék- és fénydiagramok is. Az Adobe RGB 1998 a cián-zöld színekkel bővíti előnyét a csúcsfényeknél, de most az intenzív bíborvörös, narancssárga és sárga színekkel rendelkezik – a színek, amelyek tovább fokozzák a ragyogó naplemente drámaiságát. Az Adobe RGB 1998 nem terjed túl messze az sRGB-n az árnyékban, de a sötétzöld színekben továbbra is előnyei vannak (sötét lombozattal gyakran találkozunk).
NYOMTATÁSBAN
Mindezek az extra színek az Adobe RGB 1998-ban kiválóan alkalmasak számítógép-monitoron való megtekintésre, de valóban reprodukálhatjuk őket nyomtatásban? Kár lenne ezekkel az extra színekkel szerkeszteni, hogy később a nyomtató korlátai miatt visszamenjen az intenzitásuk. A következő diagramok összehasonlítják az sRGB és az Adobe RGB 1998-at két gyakori nyomtatóval:egy Fuji Frontierrel (390) és egy csúcskategóriás tintasugaras nyomtatóval 8 tintával (Canon iP9900 Photo Paper Pro-on). A Fuji Frontier nyomtatót olyan nagy cégek, mint például a Walmart használják nyomataikhoz.
| Válassza ki a Nyomtatótípust: | Fuji Frontier | Csúcskategóriás tintasugaras | |
25% fényerő 
50% fényerő 
75% fényerősRGB IEC61966-2.1 (fehér színben) az Adobe RGB 1998hoz képest (feketében) Az összehasonlítás a CIE L*a*b* referenciaterét használja; a színek csak minőségiek, hogy segítsék a megjelenítést.
Nagy különbséget látunk abban, hogy az egyes nyomtatók hogyan használják az Adobe RGB 1998 által biztosított további színeket:A Fuji Frontier csak egy kis sárga foltot használ a csúcsfényekben, míg a csúcskategóriás tintasugaras nyomtató meghaladja az sRGB-t az árnyékok, a középtónusok és a színek esetében. kiemeli. A csúcskategóriás tintasugaras nyomtató még az Adobe RGB 1998 skáláját is meghaladja a ciánzöld középtónusok és a sárga kiemelések terén.
A színtér kiválasztásakor a nyomtatót is figyelembe kell venni, mivel ez nagyban befolyásolhatja a plusz színek kihasználását. A legtöbb középkategóriás nyomtatócég letölthető színprofilt biztosít a nyomtatójához. Ez a színprofil segíthet a fenti elemzésben láthatókhoz hasonló következtetések levonásában.
BEFOLYÁS A BITMÉLYSÉG-ELOSZLÁSRA
Mivel az Adobe RGB 1998 munkaterület egyértelműen több színt biztosít a munkavégzéshez, miért ne használhatná minden helyzetben? Egy másik figyelembe veendő tényező az, hogy az egyes munkaterületek hogyan befolyásolják a kép bitmélységének eloszlását. A nagyobb skálájú színterek a biteket egy szélesebb színtartományra "nyújtják", míg a kisebb tartományok ezeket a biteket egy szűk tartományon belül koncentrálják. Tekintsük a következő zöld „színtereket” egy vonalon:
Nagy színtér
Kis méret Ha a képünk csak zöld árnyalatokat tartalmazna a kis tartományú színtérben, akkor elpazarolnánk a biteket azzal, hogy a kis tartományon kívüli színek kódolására rendelnénk őket:
Nagy színtartomány (korlátozott bitmélység)
Kis színtartomány (kevesebb egyedi szín)
Kis színtartomány(ha minden bit a kisebb tartományon belül lett volna koncentrálva)
A bitmélység hasonló koncentrációja figyelhető meg az sRGB és az Adobe RGB 1998 esetében, kivéve három dimenzióban, és nem annyira drámai, mint a fent bemutatott. Az Adobe RGB 1998 nagyjából 40%-kal több térfogatot foglal el, mint az sRGB, így csak a bitmélység 70%-át használja ki, ha az Adobe RGB 1998 színei szükségtelenek (egyenletes bitek esetén). Másrészt, ha 16 bites képet használ, akkor lehet, hogy rengeteg "tartalék" bitje van, így a munkaterület megválasztása miatti csökkentés elhanyagolható lehet.
ÖSSZEFOGLALÓ
Azt tanácsolom, hogy tudd meg, milyen színeket használ a kép, és hogy ezek hasznosak-e az Adobe RGB 1998 által biztosított további színekből. Tedd fel magadnak a kérdést:valóban szüksége van a gazdagabb ciánzöld középtónusokra, narancssárga-bíbor kiemelésekre vagy zöld árnyékokra? Ezek a színek a végső nyomatban is láthatóak lesznek? Észrevehetőek lesznek ezek a különbségek? Ha bármelyik kérdésre nemmel válaszolt, akkor jobban járna az sRGB használatával. Az sRGB a legtöbbet hozza ki a bitmélységből, mert több bitet rendel a képen lévő színek kódolásához. Ezenkívül az sRGB leegyszerűsítheti a munkafolyamatot, mivel ezt a színteret a képek internetes megjelenítésére is használják.
Mi a teendő, ha gyors munkafolyamatot szeretne, és nem kíván eseti módszerrel dönteni a munkaterületről? Azt tanácsolom, hogy használja az Adobe RGB 1998-at, ha általában 16 bites képekkel dolgozik, és az sRGB-t, ha általában 8 bites képekkel dolgozik. Még ha nem is mindig használja az extra színeket, soha nem akarja kizárni azokat, mint lehetőséget azokra a képekre, amelyek ezt igénylik.
EGYÉB MEGJEGYZÉSEK
Az Adobe RGB 1998 egyértelműen nagyobb skálával rendelkezik, mint az sRGB, de mennyivel? Bár az Adobe RGB-t gyakran dúsabb zöldekkel ábrázolják, ez félrevezető lehet, és főként a CIE xyz referenciatér használatából adódik. Tekintsük a következő összehasonlítást:
CIE xy Eltúlozza a zöldek közötti különbséget
CIE u'v' Közelebb a szem által érzékelt különbséghezsRGB IEC61966-2.1 (fehér színben) az Adobe RGB 1998hoz képest (feketében)
Ha a kettőt a CIE u'v' referenciaterével hasonlítjuk össze, a zöldek előnye kevésbé nyilvánvaló. Ezenkívül a jobb oldali diagramon most az Adobe RGB 1998 látható, amely hasonló előnyökkel rendelkezik mind a ciánok, mind a zöldek színében – jobban tükrözi azt a relatív előnyt, amelyet a szemünkkel érzékelhetünk. Ügyelni kell arra, hogy a referenciatér hatását is figyelembe vegyük, amikor bármilyen színtér-összehasonlítási diagramból levonunk következtetéseket.
