MONITOR KALIBRÁLÁSA FÉNYKÉPZÉSHOZ

A monitor kalibrálásának ismerete kritikus fontosságú minden olyan fotós számára, aki pontos és kiszámítható fényképnyomatokat szeretne. Ha a monitor nem megfelelően adja vissza az árnyalatokat és a színeket, akkor a képszerkesztésre és az utófeldolgozásra fordított idő valójában kontraproduktív lehet. Ez az oktatóanyag az alkalmi fotósok alapvető kalibrálását ismerteti, valamint a kalibráló és profilozó eszközök használatát a nagy pontosságú eredmények érdekében. Ezenkívül azt feltételezi, hogy a régi monitor feldobása és új vásárlása nem lehetséges.

Digitális képfájl→ Színprofil→ Kalibrált
Monitor

FÉNYERŐ ÉS KONTRASZT BEÁLLÍTÁSA

A kijelző kalibrálásának legegyszerűbb (de legkevésbé pontos) módja a fényerő és a kontraszt beállítása. Ez a módszer nem igényel színprofilt a monitoron, ezért ideális hétköznapi használatra, vagy olyankor, amikor nem a saját számítógépe előtt van, és gyorsan be kell állítania.

Az alábbi képek az optimális fényerő-/kontraszt-beállítások kiválasztását szolgálják. Egy jól kalibrált monitornak mindkét teszten át kell mennie, de ha nem, akkor ki kell választani, hogy a kettő közül melyik a legfontosabb. Mindkét esetben győződjön meg arról, hogy a kijelzője először kapott legalább 10-15 percet, hogy felmelegedjen.

(1) Középtónusok . A jól kalibrált középtónusok megléte gyakran a legmagasabb prioritású cél. Egy ilyen monitornak a központi négyzetnek ugyanolyan árnyalatúnak kell lennie, mint a tömör külső résszel – ha életlenül vagy távolról nézzük. A bal szélső és a jobb szélső négyzetnek is sötétebbnek és világosabbnak kell lennie, mint az egyszínű szürke.

© 2004-2015 Sean McHugh
Megjegyzés:a fenti kalibrálás feltételezi, hogy a monitor gamma 2.2-re van állítva.

Ha a középső négyzet világosabb vagy sötétebb, mint a külső szürke terület, akkor a kijelző valószínűleg világosabb vagy sötétebb képeket jelenít meg a tervezettnél. Ez észrevehető hatással lesz a nyomataira is, ezért foglalkozni kell ezzel.

Ha LCD monitort használ, először állítsa be a kijelző alapértelmezett kontrasztját (ez valószínűleg 100% vagy 50%), majd állítsa be a fényerőt, amíg a középső négyzet beleolvad. Ha CRT-monitort használ (a nagyobb "régimódi" típusú), majd ehelyett állítsa be a maximális kontrasztra. Mind a CRT, mind az LCD-kijelzők esetében győződjön meg arról, hogy ezek gamma 2.2-re vannak állítva, ha elérhető (a legtöbb jelenlegi kijelzőn ez a natív beállítás).

Megjegyzés:a kijelző fényerejének túlzott növelése lerövidítheti annak használható élettartamát. Valószínűleg nem kell a maximális fényerőt beállítania, ha a szoba nem túl világos, ha a kijelző nincs háttérvilágítással (például az ablak előtt), és ha a kijelző nem túl régi.

(2) Kiemelés és árnyék részletei . Ha követte az előző kalibrálást, most a középtónusai nagyjából a kívánt árnyalatban jelennek meg. Ez azonban azt is jelentheti, hogy az árnyékok és a csúcsfények túl világosak vagy sötétek lesznek, vagy fordítva. Meg kell tudnia különböztetni a 8 árnyalatot az alábbi két kép mindegyikén:

Árnyékrészlet Részlet kiemelése

A két szomszédos árnyékolt sáv az oldal külső szélén alig legyen megkülönböztethető. Ellenkező esetben valószínűleg elérte azt a határt, amit a fényerő/kontraszt beállítás önmagában elérhet. Alternatív megoldásként, ha a maximális árnyék és csúcsfény részlete fontosabb, mint a középtónus világossága, figyelmen kívül hagyhatja a középtónusú képet. Ebben az esetben először használja a fényerőt az árnyék részleteinek szabályozására, majd használja a kontrasztot a kiemelés részleteinek szabályozására (ebben a sorrendben). Ha a fényerő túl magas, az egyszínű fekete szürkén jelenik meg, de ha túl alacsony, az árnyékvágással a sötétebb 8 árnyalat közül több ugyanolyan lesz.

A fenti példák azonban csak durva beállítások, amelyek csak a tónustartomány kis részeit érintik, és egyáltalán nem javítják a színeket. Léteznek valamivel pontosabb módszerek a vizuális kalibrációra, de végső soron az igazán pontos eredmények elérése szisztematikus és objektív méréseket tesz szükségessé egy kalibráló berendezés segítségével...

ÁTTEKINTÉS:KALIBRÁLÁS ÉS PROFILEZÉS

A monitor által reprodukált színek és árnyalatok a monitor típusától, márkájától, beállításaitól és életkorától függően változnak. Sajnos a digitális világgal ellentétben a monitorok esetében nem minden szám egyenlő. A digitális zöld érték ezért sötétebbnek, világosabbnak vagy eltérő telítettségűnek tűnhet, mint amilyennek ezt a színt látni akarták:

A zöld digitális értéke		Figyelje „X”	Szabványos szín
200	→
150	→
100	→
50	→
		← Színeltérés →

Megjegyzés:ebben a példában a "szabványosított szín" csak egy példa egy olyan kívánatos állapotra, amely jól meghatározott univerzális paraméterek, például gamma, fehérpont és fénysűrűség szempontjából.

Ideális esetben a monitor egyszerűen lefordítja a fájl digitális értékeit szabványos színkészletre. Ez azonban nem mindig lehetséges, így a monitor kalibrálása két lépést igényel:(1) kalibrálást és (2) profilalkotást.

(1) Kalibrálás az a folyamat, amellyel a monitor kívánatos és jól meghatározott állapotba kerül. Ez általában magában foglalja a monitor különféle fizikai paramétereinek megváltoztatását, például a korábbi fényerőt, valamint az úgynevezett Look-Up Table (LUT) létrehozását.

A LUT vesz egy bemeneti értéket, például zöld=50 a fenti példában, majd azt mondja:„A „Monitor X”-en tudom, hogy a zöld=50 sötétebb színt adja vissza, mint a normál, de ha az 50-et 78-ra konvertálom korábban. Ha elküldi a monitorra, akkor kijön a szín, ahogyan a zöld=50-et látni akarták." A LUT ezért a fájlban lévő digitális értékeket új értékekké alakítja, amelyek hatékonyan kompenzálják az adott monitor jellemzőit:

A zöld digitális értéke	LUT	Kompenzált digitális értékek		Figyelje „X”	Szabványos szín
200	→	200	→
150	→	122	→
100	→	113	→
50	→	78	→
				← Egyező színek →

(2) Profilalkotás a monitor kalibrált állapotának jellemzése színprofil segítségével. Ezek a jellemzők magukban foglalják a monitor által megjeleníthető színtartományt (a "színtér"), valamint az ezen a tartományon belüli köztes árnyalatok távolságát ("gamma"). Más tulajdonságok is szerepelhetnek.

A profilozás azért fontos, mert a különböző eszközök nem feltétlenül képesek ugyanazt a szín- és árnyalattartományt reprodukálni ("skála eltérés"). Ezért az egyik eszköz színéről a másikra tökéletes fordítás nem mindig lehetséges. A színprofilok lehetővé teszik a színkezelő szoftver számára, hogy intelligens kompromisszumokat kössön az alábbi tökéletlen átalakítások során:

Eredeti Kép	Szabványos „A”	Színkezelt szoftver →	Szabványos "B"	Konvertált kép
← Színtér eltérés →
Széles színskála			Szűk színskála

A fenti példában az "A" szabványnak nagyobb a zöld színtartománya, mint a "B" szabványnak, így az eredeti kép színei széles intenzitástartományból szűk tartományba kerülnek.
További információ a színezésről terek konvertálása megtörténik, lásd még a „színtér-átalakítás” című oktatóanyagot.

MONITOR KALIBRÁLÓ ESZKÖZÖK

használatban lévő kalibráló eszköz

A monitorkalibráló készülék mind a kalibrálási, mind a profilalkotási feladatot ellátja. Általában olyan, mint egy számítógépes egér, de ehelyett a monitor elejére rögzíthető. Speciális szoftver ezután úgy vezérli a monitort, hogy az a színek és árnyalatok széles skáláját jelenítse meg a kalibráló eszköz alatt, amelyeket sorban mérnek és rögzítenek.

A szokásos kalibrációs eszközök közé tartozik többek között az X-Rite Eye-One Display, a ColorVision Spyder, a ColorEyes Display és a ColorMunki Photo.

A kalibrálás megkezdése előtt először győződjön meg arról, hogy a monitor legalább 10-15 percet felmelegszik. Ez biztosítja, hogy a fényerő és a színegyensúly elérje az állandó és reprodukálható állapotot.

Közvetlenül a kalibrálás megkezdése előtt a kalibráló szoftver kérni fogja, hogy adjon meg néhány paramétert, amelyekre kalibrálni fogja (a "célbeállítások"). Ezek közé tartozhat a fehér pont, a gamma és a fénysűrűség (ezekre a következő részben térünk ki). A kalibrálási folyamat során arra is utasítást kaphat, hogy módosítsa a különböző megjelenítési beállításokat, beleértve a fényerőt és a kontrasztot (és az RGB értékeket, ha CRT van).

Az eredmény a színértékek és a hozzájuk tartozó mérések mátrixa lesz. A kifinomult szoftveralgoritmusok ezután megpróbálnak létrehozni egy LUT-t, amely (i) a szürke semleges, pontos és megfelelően elhelyezett árnyalatait adja vissza, és (ii) pontos színárnyalatot és telítettséget reprodukál a teljes skálán. Ha egyik sem érhető el tökéletesen (soha nem), akkor a szoftver megpróbálja úgy rangsorolni, hogy a pontatlanságok csak olyan tónus- és színkülönbségeknek feleljenek meg, amelyeket a szemünk nem jól érzékel.

KALIBRÁLÁSI BEÁLLÍTÁSOK

Itt található egy rövid leírás és ajánlás az egyes célkalibrációs beállításokhoz:

Fehér pont . Ez a beállítás szabályozza a kijelző legvilágosabb tónusának relatív melegét vagy hidegségét, a „színhőmérséklet” által meghatározott módon. A magasabb színhőmérséklet hidegebbnek, míg az alacsonyabb hőmérséklet melegebbnek tűnik (igen, ez eleinte ellentétes).

Melegebb szín Hőmérséklet	A monitor natív színhőmérséklete	Hűvösebb szín hőmérséklet

Annak ellenére, hogy a fenti árnyalatok kissé melegebbnek és hidegebbnek tűnnek, ez elsősorban azért van, mert egymás mellett hasonlítják őket össze. Ha önmagukban lennének, és a legfényesebb árnyalatúak lennének a kijelzőn, akkor a szeme alkalmazkodna, és valószínűleg mindegyiket "fehérnek" nevezné.
Tekintse meg a fehéregyensúlyról szóló oktatóanyagot további háttérinformációkért. téma.

A CRT-monitorok esetében az általános ajánlás az, hogy a kijelzőt körülbelül 6500 K (más néven D65) értékre állítsa, ami egy kicsit hidegebb, mint a nappali fény. Az LCD-monitorok esetében azonban ez egy kicsit bonyolultabbá vált. Míg sok LCD-n van színhőmérséklet opció, ezeknek a kijelzőknek a háttérvilágítása mindig natív színhőmérsékletű. Ettől a natív értéktől való bármilyen eltérés a kijelző színskála csökkenéséhez vezet. Emiatt általában ajánlatos az LCD-t az alapértelmezett színhőmérsékleten hagyni, hacsak nincs jó oka másként beállítani. Szeme alkalmazkodik ehhez a natív színhőmérséklethez, és nem lesz látható meleg vagy hideg árnyalat, hacsak nem hasonlítja össze közvetlenül.

Gamma megjelenítése . Ez a beállítás szabályozza, hogy az árnyalatok milyen arányban jelennek meg feketéről fehérre (minden egymást követő digitális értéknél). Ezáltal egy adott kép világosabbnak és sötétebbnek tűnik alacsonyabb, illetve magasabb gamma-értékeknél, de nem változtatja meg a fekete-fehér pontokat. Erősen befolyásolja a kép látszólagos kontrasztját:

Megjegyzés:A fenti képek azt feltételezik, hogy a kijelzője jelenleg gamma 2.2-re van beállítva.
A régebbi Mac számítógépek egy időben 1,8-as gamma-értéket használtak, de most már gamma 2.2-t is használnak.

A 2,2-es kijelző gamma szabványossá vált a képszerkesztésben és -megtekintésben, ezért általában ajánlott ezt a beállítást használni. Ez a legjobb korrelációban van azzal is, hogy miként érzékeljük a fényerő változásait, és általában közel áll a kijelző natív beállításához.

Fényerő . Ez a beállítás szabályozza a kijelző által kibocsátott fény mennyiségét.

A fehérpont- és gamma-beállításokkal ellentétben az optimális fényerő-beállítást nagymértékben befolyásolja a munkakörnyezet fényereje. A legtöbb ember 100 és 150 Cd/m között állítja be a fénysűrűséget, a világosabb munkakörnyezetek esetén esetleg ennél a tartománynál nagyobb értékekre van szükség. Az elérhető maximális fénysűrűség a monitor típusától és életkorától függ, így ez végső soron korlátozhatja a munkakörnyezet fényességét.

A nagyobb fénysűrűség azonban lerövidíti a monitor használható élettartamát, ezért mindig jobb, ha a monitort sötétebb helyre helyezi, ha lehetséges. Használja a legalacsonyabb beállítást a 100-150 tartományban, ahol a fenti képen mind a 8 árnyalat látható.

KALIBRÁLÁS:KIKERESŐ TÁBLÁZATOK

A Look-Up Table-t (LUT) vagy a videokártya, vagy maga a monitor vezérli, így függetlenül attól, hogy a szoftver színkezelést kap-e – a színprofiltól eltérően. A LUT rendszerint közvetlenül az operációs rendszer rendszerbetöltése után töltődik be, és ugyanúgy használatos, függetlenül attól, hogy mit jelenít meg a monitor.

Ha a piros, zöld és kék értékek megegyeznek, a pontos monitornak ezt semleges szürkeként kell megjelenítenie. Meglepődne azonban, milyen gyakran nem ez a helyzet (lásd alább). A LUT* feladata a semleges szürke tónusok fenntartása a megfelelő gamma mellett.

R,G,B bemeneti értékek		Figyelje „X”	Semleges Szürke
200 200 200	→
159,159,159	→
100,100,100	→
50,50,50	→
		← Nem egyezik →

*Megjegyzés:ez a példa egy egyszerűbb 1D 8 bites LUT-ra vonatkozik, amint azt a leggyakrabban CRT monitoroknál használják.

Az alábbiakban látható egy minta LUT, amely javítja az "X" monitort. Hatékonyan külön tónusgörbét alkalmaz a monitor mindhárom színcsatornájára:

→

Megjegyzés:A fenti táblázat egy 8 bites 1D LUT; Vannak bonyolultabb 3D LUT-ok is, amelyek nem kezelik külön-külön az egyes színeket. Az alapkoncepció azonban változatlan marad.

A fenti LUT nélkül a videokártya 159-es bemeneti színértéket küld (digitális fájlból) közvetlenül a monitorra 159-es kimeneti értékként (mindegy, hogy milyen színről van szó). A LUT-val a videokártya a tónusgörbék segítségével megkeresi az egyes piros, zöld és kék értékeket. Az R,G,B=159,159,159 bemeneti érték 145,155,162 kimeneti értékként kerül elküldésre a monitorra (ami most semleges szürkeként jelenik meg). Figyelje meg azt is, hogy a nagyobb színkorrekciók hogyan felelnek meg a színgörbéknek, amelyek jobban eltérnek az egyenes átlótól.

A képalkotási láncban gyakran több LUT is található – nem csak a videokártyával. A másik LUT, amely a legrelevánsabb a monitor kalibrálása szempontjából, a monitor belső LUT (a későbbiek szerint). Ha a monitorod támogatja a saját LUT-jának módosítását (kevesen teszik), ez általában pontosabb kalibrálást eredményez, mint a videokártya LUT-jának használatával. Ha azonban a kalibráló szoftvert nem az adott monitorhoz tervezték, valószínűleg a videokártya LUT-ját fogja használni helyette.

PROFILOZÁS:SZÍNPROFIL

A színprofil meghatározza a kalibrálásból származó célbeállításokat, például a gamma-, a fehérpont- és a fénysűrűséget, a kalibrációból származó méréseken kívül, például a képernyő által kibocsátható maximális vörös, zöld és kék intenzitást. Ezek a tulajdonságok együttesen határozzák meg a monitor színterét. A LUT másolata is megtalálható, de ezt nem használják közvetlenül, mivel a monitor vagy a videokártya már megvalósította.

Egy színprofil segítségével konvertálják a képeket, hogy azok megjeleníthetők legyenek a monitor egyedi jellemzőivel. Eltérően a LUT-tól, színprofil használatához színkezelő szoftverrel kell megtekinteni a képeket . Ez azonban nem jelent problémát, ha a legújabb PC vagy Mac operációs rendszert futtatja, mivel mindkettő színkezelt. Ellenkező esetben a Photoshop vagy bármely más általános képszerkesztő vagy RAW fejlesztő szoftver tökéletesen működik.

Amikor olyan digitális képet nyit meg, amely beágyazott színprofilt tartalmaz, a szoftver összehasonlíthatja ezt a profilt a monitorhoz létrehozott profillal. Ha a monitornak a digitális képen megadott színtartománya megegyezik, akkor a fájl értékeit a LUT közvetlenül a megfelelő értékekké konvertálja a monitoron. Ha azonban a színterek különböznek (mint általában), akkor a szoftver kifinomultabb konverziót hajt végre. Ezt a folyamatot színtér-konverziónak nevezik.

A MONITOR KALIBRÁLÁSÁNAK TESZTELÉSE

Ne feltételezze, hogy csak azért, mert színkalibrációt hajtott végre, ez a monitor komplikációk nélkül pontos színeket fog reprodukálni. Fontos a kalibrálás minőségének ellenőrzése is. Ha azt veszi észre, hogy a színkalibráló eszköze nem tudott kijavítani néhány pontatlanságot, legalább tudatában lehet ezeknek, ha olyan képszerkesztést végez, amely befolyásolja a színeket.

A színkalibráció minőségének diagnosztizálásának leggyorsabb és legegyszerűbb módja egy nagy szürkeárnyalatos gradiens megtekintése egy színkezelést támogató képmegjelenítő programban. A nem optimális monitorkalibráció ezt az átmenetet finom függőleges színsávokkal vagy alkalmankénti diszkrét tónusugrásokkal jelenítheti meg. Vigye az egeret az alábbi kép fölé, és nézze meg, hogyan néz ki egy rossz minőségű monitorkalibráció :

Példa egy sima szürkeárnyalatos gradációra a monitor kalibrálásának minőségének diagnosztizálásához.
Az ilyen gradációt a legegyszerűbb diagnosztizálni, ha a képernyő maximális méretében nézi, és felváltva a monitor színprofilját be- és kikapcsolja. A Photoshopban ez a „Proof Colors” „Monitor RGB” beállítással érhető el; A CTRL+Y be- és kikapcsolja a monitorprofilt. Ha a „Monitor RGB” be van kapcsolva, ez azt jelenti, hogy a monitor színprofilja nem használatban van.

Ha színsáv látható, ez azt jelentheti, hogy a monitort újra kell kalibrálni. Általában ajánlott ezt havonta egyszer elvégezni, attól függően, hogy mennyire fontos a színek pontossága a munkájában.

Alternatív megoldásként előfordulhat, hogy a monitor natív színvisszaadása annyira messze van az optimálistól, hogy a színprofil extrém korrekciót jelent. Ennek oka lehet az Ön által használt monitorkalibrációs beállítások, de okozhatja a monitor kora is. Az utóbbi esetben a színprofil valószínűleg még mindig jelentős előrelépés a színprofil hiányához képest – de ez kompromisszumokkal jár.

A MONITOR KALIBRÁLÁSÁNAK KORLÁTOZÁSAI

Sajnos a kijelző kalibrálásának korlátai vannak. Digitális kijelzővel minél többet kell megváltoztatnia a monitort eredeti állapotáról, annál jobban csökken a megjeleníthető színek/árnyalatok száma . Szerencsére a monitor belső LUT-jának bitmélysége befolyásolhatja a kalibrálást, mivel a nagyobb bitmélységű LUT-val rendelkező monitor nagyobb színpalettát képes felvenni:

Nincs korrekció
(4 kimeneti árnyalat)→ Low Bit Depth LUT
(2 kimeneti árnyalat)VAGY Nagy bitmélységű LUT
(4 kimeneti árnyalat)

Megjegyzés:A nagyobb bitmélységű belső LUT nem jelenti azt, hogy a monitor több színt is képes megjeleníteni egyszerre , mivel a bemeneti értékek száma változatlan marad. Ez az oka annak, hogy a videokártya nagyobb bitmélységű LUT-ja önmagában nem eredményez pontosabb kalibrálást.

Az alacsony bitmélységű példában a legvilágosabb (4) és a legsötétebb (1) árnyalatok kénytelenek egyesülni a fehérrel (5) és a feketével (0), mivel a LUT-nak a legközelebbi elérhető kimeneti értékre kell kerekítenie. Másrészt a nagy bitmélységű LUT további köztes értékeket is használhat. Ez nagymértékben csökkenti a színsávok és a képek poszterizálásának valószínűségét – még akkor is, ha a kijelző régi, és jelentősen eltér az eredeti színektől.

Ha új, pontos kijelzője van 8 bites LUT-val, akkor valószínűleg jó kalibrációkat fog kapni; a LUT bitmélység csak olyasvalami, amivel tisztában kell lennie a monitor elöregedésével. A kijelzők túlnyomó többsége 8 bites LUT-tal rendelkezik, bár néhánynak 6 bites vagy 10+ bites LUT-ja van. Kerülje a játékközösség számára forgalmazott LCD-monitorokat, mert ezek néha feláldozzák a LUT-juk bitmélységét (vagy más szempontokat) a magasabb frissítési gyakoriságért cserébe – aminek nincs jelentősége az állóképek megtekintéséhez.

TOVÁBBI OLVASÁSOK

A profilalkotással és kalibrációval kapcsolatos munka ellenére ez még mindig nem garantálja, hogy a nyomatok a tervezett vagy elvárt módon fognak kinézni. Ha többet szeretne megtudni erről a témáról, tekintse meg a Soft Proofing:A képernyőn megjelenő fényképek és a nyomatok párosítása című oktatóanyagot is.