Az AgBr felhasználása a fotózásban?
Amikor fény ér egy ezüst-bromid kristályt, az ezüstionok ezüstatomokká redukálódnak. Ezek az ezüstatomok azután összetapadnak, és nagyobb ezüsthalmazokat képeznek, amelyek fekete foltokként láthatók a filmen vagy a papíron. Az adott kristályt érő fény mennyisége meghatározza az ezüsthalmaz méretét, és ezáltal a keletkező folt sötétségét.
A fényképészeti film vagy papír előhívása során a megvilágított ezüst-bromid kristályokat fémezüstté alakítják. Ez úgy történik, hogy a fóliát vagy papírt egy előhívónak nevezett kémiai oldatba merítik. Az előhívó az ezüstionokat ezüstatomokká redukálja, majd az ezüstatomok összetapadnak, és nagyobb ezüsthalmazokat képeznek, ugyanúgy, mint amikor fénynek voltak kitéve.
A fényképezési folyamat utolsó lépése a kép rögzítése az exponálatlan ezüst-bromid kristályok eltávolításával a filmről vagy a papírról. Ez úgy történik, hogy a fóliát vagy papírt fixálónak nevezett vegyi oldatba merítik. A fixer feloldja az exponálatlan ezüst-bromid kristályokat, így csak a képet alkotó fémes ezüst fürtök maradnak hátra.
Az ezüst-bromid számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek kiválóan alkalmassá teszik a fotózáshoz. Fényérzékeny, könnyen fémezüstté alakítható, tárolás közben is stabil. Ezek a tulajdonságok az ezüst-bromidot a fotózás legszélesebb körben használt fényérzékeny vegyületévé tették több mint egy évszázada.
Az elmúlt években az ezüst-bromidot egyre inkább felváltotta a digitális képalkotó technológia. Az ezüst-bromid fotózás azonban még mindig számos előnnyel rendelkezik a digitális fényképezéssel szemben, beleértve azt a képességet, hogy szélesebb színskála és nagyobb dinamikatartományú nyomatok készíthetők. Ezen okok miatt az ezüst-bromid fotózást még mindig sok profi fotós és művész használja.