1. kamerák
  2. Car Audio & Electronics
  3. Home Audio
  4. Personal Audio
  5. TV-k
  6. Okos otthon
  >> Elektronikai Technológia Online >  >> kamerák >> Digitális videókamera kiegészítők

Fast Glass:Tippek a széles rekesznyílású objektívek használatához

Fotósként sokan beleszeretnek az új felszerelésekbe, például az új vakuba, állványba vagy objektívbe. Spórolunk és spórolunk a pénzünkön, és elmegyünk a fényképezőgép-boltba, hogy megvásároljuk azt az új objektívet, amelyre már figyeltünk, és a legtöbbször elégedettek vagyunk azzal, amilyen új készlet került a táskánkba. Néha azonban megesik, hogy az új felszerelés, amelyre a nehezen megkeresett pénzünket költöttük, valamiért nem váltja be az elvárásainkat.

A gyors objektívek lehetővé teszik a fotós számára a kis mélységélesség kreatív használatát. Ehhez a képhez 24 mm-es f/1.4-es objektívet használtak, f/1.4-gyel felvetve.

Lehetséges, hogy túlzásba vitték, vagy nem felel meg a munkafolyamatnak. Vannak azonban olyan esetek, amikor egy felszereléshez egy tanulási görbe kapcsolódik, amelyet meg kell oldani, mielőtt teljes mértékben élvezhetné. Az egyik ilyen elem, amelyhez úgy tűnik, hogy a tanulási görbe csatolva van, a gyors lencse (egy nagy maximális rekesznyílással).

Egy ponton mindannyian elkezdünk álmodozni a gyors (nagy rekesznyílású) objektívekről. Ebben a cikkben a gyors lencséket f/4-nél szélesebb rekesznyílásokként fogom meghatározni.

A gyors lencsék sok mindenre kiválóak, az egyik fő előnye a gyenge fényviszonyok között történő fényképezés, mivel a szélesebb rekesznyílás több fényt enged be a képérzékelőbe, ami viszont lehetővé teszi a gyorsabb záridő használatát. Ez az oka annak, hogy az olyan objektívek, mint a 70-200 mm-es f/2.8, olyan igáslónak számítanak a fotóriporterek táskájában. A szélesebb rekesznyílás másik előnye, hogy kis mélységélességet hozhat létre a képen, aminek köszönhetően a téma igazán kiemelkedik a háttérből. A 85 mm-es f/1.4 az egyik kedvenc objektívem szinte minden portré helyzethez, éppen ezért.

Portrék fotózásakor a legközelebbi szemre fókuszálás ideális kis mélységélesség használatakor.

Ez mind remekül hangzik, igaz? De ez az utolsó pont a sekély mélységélességgel kapcsolatban, ami úgy tűnik, hogy a legtöbb fotós számára a legnagyobb problémát okozza, aki még nem ismeri a gyors objektív használatát. Gyakran hallok fotósokról, akik panaszkodnak az objektívek élességének hiányára, és a probléma leggyakrabban akkor jelentkezik, amikor a fotós gyors objektívet használ.

Lehet, hogy egy portréfotós próbál 85 mm-es f/1.8-as szélességben használni, vagy valaki utcai fotózást csinál 35 mm-es f/1.4-gyel, és valamilyen oknál fogva a kép élességének hiánya mindig az objektív hibája. A fotózással eltöltött 20 évem során rengeteg felszerelést birtokoltam és dolgoztam vele – több mint egy tucat különböző fényképezőgépvázat és több tucat objektívet, amelyeket egy-egy ponton használtam. Megmondom őszintén, hogy még soha nem kaptam meg, hogy egy teljesen újonnan kikerült, és nem volt tökéletesen működőképes, ezért ezt a lehetőséget (az objektív meghibásodását) egyelőre utolsó lehetőségként kezelem.

A mélységélesség értelmezése

A gyenge fényviszonyok mellett sok fotós gyors objektíveket vásárol egyszerűen azért, mert kis mélységélességgel fényképezhet. Ha kreatívan használjuk, a nagy rekesznyílású objektív tárva-nyitva lehetővé teszi, hogy nagyon szelektív legyen, mit mutassunk meg a nézőnek, és mit rejtsünk el a lágy, életlen területeken, amelyeket bokeh-ként ismerünk.

Nagyon fontos azonban megérteni, hogy a mélységélesség a használt objektívtől függően eltérően működik. Például az olyan objektívek, mint a Nikon 85 mm f/1,4, papírvékony mélységélességgel rendelkeznek, ha f/1,4-es értékkel használják, közel a témához. Ahogy a téma távolodik a fényképezőgéptől, a mélységélesség egy kicsit nagyobb lesz. De a minimális fókusztávolság mellett a témán lévő szempillára fókuszálhat, és a szemgolyó továbbra is életlen marad, annak ellenére, hogy csak fél hüvelykkel van a szempilla mögött. Feltételezve, hogy nem szeretne biztonsági másolatot készíteni és módosítani a témán a keretezést, a legjobb módja annak, hogy éles fókuszt biztosítson a szemre, ha kiválaszt egy fókuszpontot a szemen, és ügyeljen arra, hogy véletlenül ne fókuszáljon egy szempillára.

Ha hajlandó feláldozni egy kicsit ebből a sekély mélységélességből, egyszerűen álljon meg egy kicsit, hogy némi mozgásteret adjon magának a fókuszban. Míg f/1.4 vagy f/1.8 mellett nem biztos, hogy a szempillát és a szemet sem lehet fókuszba állítani, de f/2.2 vagy f/2.8 mellett valószínűleg elegendő mélységélesség áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy mindkettőn éles fókuszt érj el. .

A 24 mm-es f/1.4-es, szélesre nyitott objektív használatával a fókusztávolság hiperfókusztávolságra állítva nagyobb mélységélességet tesz lehetővé még szélesre nyitott fényképezéskor is.

Még a széles látószögű objektíveken is, mint például a 24 mm f/1.4 vagy 35 mm f/1.4, amelyek eredendően (látszólag) nagyobb mélységélességgel rendelkeznek a nagylátószögű objektívek természetéből adódóan, még mindig észrevehet néhány, a használat miatt felmerülő problémát. egy szélesre nyitott nyílás. Ha vissza tud lépni a témától, növelheti az észlelt mélységélességet, mivel távolabbra fókuszál. Hiperfókusztávolság-kalkulátor segítségével kiszámíthatja, milyen távolságra kell lennie.

A hiperfokális távolság az a legközelebbi távolság, amelyre az objektív fókuszálható, miközben a tárgyak a végtelenben elfogadhatóan élesek maradnak. A felborult buszról készült éjszakai felvételen, mivel tudtam, hogy a busz körülbelül 30 lábnyira van, kiszámítottam az általam használt objektív közeli fókuszhatárát körülbelül 18 láb magasságban, a távoli határ pedig 91 láb volt, ami azt jelenti, hogy bármi, ami ezen a távolságon túl van. még mindig életlen az f/1.4-nél. A 44 láb hiperfokális távolságra fókuszálva tudtam, hogy a busz az éles fókusz tartományába esik, miközben a csillagokat továbbra is éles fókuszban tartja. Ez igaz, mert a hiperfokális távolság az, ahol ettől a távolságtól a végtelenig minden a mélységélességedbe esik, és minden a hiperfokális távolságtól a kamera és a távolság közötti félúton lévő pontig szintén a mélységélességedbe esik.

Sajnos nem mindig lehet hiperfokális távolságra fókuszálni. Például, ha félhomályban megvilágított helyiségben fényképez egy partin, előfordulhat, hogy bizonyos területek életlenek a kis mélységélesség miatt. Itt az a megoldás, hogy állj meg egy kicsit, ha teheted. Ha több fényre van szüksége, fontolja meg a vaku használatát, és állítsa le az objektívet a nagyobb mélységélesség érdekében. Egy másik lehetőség, ha kicsit megemeli az ISO-t, hogy jobban leállíthassa a rekesznyílást.

Lehet, hogy azt mondod:„Nem azért vásároltam gyors objektívet, hogy kisebb rekesznyíláson használhassam!” Bár ez igaz lehet, ha úgy találja, hogy a kis mélységélesség miatt nem tud éles képeket készíteni, a leállás a legjobb megoldás. Kérjük, ne feledje, nem olyan objektívről beszélek, amely egyszerűen nem éles. Olyan objektívről beszélek, amely a nagy rekesznyílása miatt nem képes megörökíteni azt a mélységélességet, amely ahhoz szükséges, hogy minden éles legyen, amit szeretnél.

A fókuszpont kiválasztása

Ha kritikus fontosságú a kép egy bizonyos területére fókuszálni, a megfelelő fókuszpont kiválasztása biztosítja az éles fókuszt a kívánt helyre, még akkor is, ha nagy rekesznyílást és kis mélységélességet használ.

Az egyik legjobb dolog, amit gyors lencse használatakor tehet, az az, hogy pontosan oda fókuszál, ahová úgy gondolja, hogy fókuszál. Győződjön meg arról, hogy a fényképezőgép úgy van beállítva, hogy lehetővé tegye a fókuszpont manuális kiválasztását. A fókuszpont manuális kiválasztásával biztosíthatja, hogy a fényképezőgép arra fókuszáljon, amire Ön szerint kellene. A legtöbb fényképezőgép alapértelmezett fókuszpont-kiválasztási módszere automatikus. Ebben az üzemmódban a fényképezőgép általában megpróbál a legközelebbi tárgyra fókuszálni, olyan részletekkel, amelyeket az egyik fókuszpont takar. A kamera választásának engedélyezése katasztrófa receptje lehet, mivel gyakran előfordul, hogy a legközelebbi tárgy nem az, amire fókuszálni szeretne.

Az egyik legjobb dolog, amit fotósként tehet, ha a kívánt fókuszpont kiválasztásával irányítja a fényképezőgép fókuszát, és gondoskodik arról, hogy a kiválasztott fókuszpont az élesíteni kívánt témán legyen. Manapság a fényképezőgépek több fókuszponttal rendelkeznek, némelyikük akár 61 AF-ponttal is rendelkezik. Bár igaz, hogy általában véve a középpont lesz a legpontosabb ezek közül, a technológiai fejlődésnek köszönhetően a külső él mentén lévő pontok sokkal pontosabbak, mint a múltban. Ez azt jelenti, hogy a kép összeállításakor magabiztosan választhatja ki a külső fókuszpontokat.

A kis mélységélesség portrén történő használata lehetővé teszi a fotós számára, hogy a szemekre fókuszáljon, és a test többi része kiessen a fókuszból. Itt 85 mm-es f/1.2-es objektívet használtak.

A rossz AF-pont kiválasztásával kapcsolatos másik probléma az, hogy a fotósok az élességállításnak és az újrakomponálásnak nevezett technikát alkalmazzák. Ez a technika még akkor jött létre, amikor a fényképezőgépek csak néhány AF-ponttal rendelkeztek a kereső közepén. Sok esetben ez nem jelent problémát, ha olyan rekesznyílást használ, amely megfelelő mélységélességet biztosít ahhoz, hogy fenntartsa a fókuszt arra a tárgyra vagy személyre, amelyre fókuszált.

Gyors objektív használatakor azonban nagy rekesznyílás mellett a fókuszálás, majd a felvétel újrakomponálása valódi problémát jelent. Ennek az az oka, hogy nagy rekesznyílás melletti gyors objektív használatakor a mélységélesség olyan vékony, hogy a felvétel újrakomponálása eltolja az éles fókusz síkját az eredetileg fókuszált témától. Így bár lehet, hogy a megfelelő témára fókuszált a középső AF-pont használatával, a kompozíció beállításakor ismét teljesen kiütötte a témát a fókuszból. A probléma megoldása megegyezik a fentiekkel:manuálisan válasszon ki egy AF-pontot, amelyet közvetlenül a témája tetejére helyezhet anélkül, hogy újrakomponálná a felvételt.

Öleld át a Bokeh-t

A sekély mélységélesség érdekes hatásokat hozhat létre, és arra kényszerítheti a nézőket, hogy a kívánt helyre nézzenek. Ez a kép 70-200 mm-es objektívvel készült f/2.8-as.

mellett

Végezetül válaszolva azoknak, akik gyorsüveget vásároltak, hogy szétlőjék, azt mondom:ölelje fel a bokeh-t! A Bokeh a kép élen kívüli területeinek vizuális minősége, és minden objektív kissé eltérően jeleníti meg ezeket a területeket. A gyors lencsék jellemzően gyönyörűen sima bokeh hatásúak.

Komponálja meg felvételeit úgy, hogy a kis mélységélességet kreatívan használja. Ehhez meg kell értened, mit tehetsz és mit nem, amikor tárva-nyitva fényképez. Annak tudatában, hogy kis mélységélessége lesz, érdemes elkerülni, hogy a témák különböző távolságra halmozódjanak fel. Hozzon létre olyan kompozíciókat, amelyek kontrasztot adnak az éles területeknek a nem éles területekkel. Használja ezt a kontrasztot bizonyos objektumok kiemelésére a kereten belül, és ugyanilyen módon elrejthet más objektumokat is, mivel azok drasztikusan életlenné válnak.

A sekély mélységélesség használata lehetővé teszi, hogy egy tárgyat éles fókuszban emeljen ki elmosódott háttér előtt. Ez a kép 85 mm-es f/1.2-es objektívvel készült.

A sekély mélységélességgel készített képek arra késztetik a nézőket, hogy oda nézzenek, amerre szeretnének, mert a szem természetesen az éles fókuszú területekre vonzódik. Megfelelő fókuszálási technikák használatával biztosíthatja, hogy az elméjében látható kép az legyen, amelyet rögzít, és ha megérti, hogy az objektív hogyan kezeli a mélységélességet, akkor biztos lehet benne, hogy tudja, hogy le kell állnia, amikor szüksége van rá. növeli a mélységélességet, elkerülve azt a hibát, hogy a kép egy fontos része életlen marad.

Melyik a kedvenc gyorsobjektíved, amellyel dolgozni, és miért?


  1. Hogyan működik a nagylátószögű objektív hatással rekesz és a mélységélesség ?
  2. Objektív gyenge fényviszonyok
  3. Camera Lens Tippek
  4. Magyarázza nagylátószögű objektívek Video kamerák
  5. Mi Camera Lens van szükségem Wide Angle ?