Hat hónap a Fujifilm X-T1-el
Valószínűleg olvastál már róla. Lehet, hogy van egy barátod, aki vásárolt egyet. Lehet, hogy az utcákon észrevetted. Biztosan látott már ilyet egy fényképezőgép-bolt kirakatában. A Fujifilm X-T1 jelenleg az egyik legnépszerűbb tükör nélküli fényképezőgép, és ez az a modell, amely sok embert rávesz a DSLR-ek elhagyására, legyenek azok lelkes vagy profi fotósok. Az elmúlt hat hónapban különféle helyzetekben használtam, hogy kiderítsem, hogy az emberek miért estek teljesen a Fujifilm csúcsmodelljéért.
Tárcsázás és menürendszer
Az X-T1-et egy áprilisi utazásom során kezdtem el az olaszországi Cinque Terre-ben. Az első szempontok, amelyekre felfigyelnek a kialakítással kapcsolatban, a tükörreflexes filmes fényképezőgépektől örökölt kézi vezérlőtárcsák. (Magát az X-T1-et a Fujica ihlette.) Ha ismeri a filmes fényképezőgépeket, biztosan ismeri ezt a fajta elrendezést. Ha hozzám hasonlóan többnyire digitálisan fényképezel, akkor ezt megtanulhatod értékelni.
Legtöbbször rekesznyílás-prioritásban fényképeztem, így nem sokat használtam a zársebesség-tárcsát. Ugyanez történt az ISO tárcsával is, amit napközben 200-on tartottam, és alacsony fényviszonyok mellett korlátozott maximális értékkel Auto-ra állítottam. Eleinte ezek a kézi tárcsák inkább a múlt előtti tisztelgésnek tűntek, semmint olyasvalaminek, ami hasznomra válhat a fotózásomhoz.
Aztán az utolsó napon a Cinque Terre-ben úgy döntöttem, hogy szigorúan kézi üzemmódban használom a kamerát. Ekkor kezdtem el értékelni a különbséget. A dombok és színes városok között sétálva elkezdtem memorizálni az egyes helyzetekhez ideális beállításokat. Általában az LCD-n vagy az EVF-en (elektronikus keresőn) ellenőriztem a fénymérést, hogy megnézzem, alul- vagy túlexponált-e a kép, de minél többet használtam ezeket a tárcsákat, annál jobban eszembe jutott, hogy milyen záridőt használtam hasonló helyzetben.
Ha a beállításokat a fizikai tárcsákon, nem pedig a digitális képernyőn látja, jobban emlékszik rájuk. Miután megszokta, már a kép megkomponálása előtt elkezdi beállítani az expozíciót. Előnye, hogy a kompozícióra koncentrálhat. Ez némi gyakorlást igényel, de élvezni fogod, ha megbizonyosodsz a képességeidről.
A legtöbb Fujifilm XF objektív rekeszgyűrűvel rendelkezik. Az X-T1 tárcsáival és segédtárcsáival együtt használva az összes legfontosabb beállítást módosíthatja anélkül, hogy valaha is ellenőriznie kellene az LCD/EVF-et, vagy be kellene lépnie a Gyorsmenübe.
Az egyetlen kifogásom az, hogy a Fujifilm fizikailag nem jelöli meg minden objektívjén a rekeszértéket. Egyesek, mint például a 35 mm-es f/1.4, megvannak, de a fényképezőgéppel vásárolt XF 10-24 mm-es f/4-nél nem.
Portréteszt
Az X-T1 második nagyszerű pillanata májusban volt, amikor teszteltem az XF 56 mm f/1.2 objektívet. Portréfotózáshoz használtam természetes fényben. Ez a konkrét példa segít abban, hogy összefoglaljam a rendszer által nyújtott kiváló képminőséget. Az X-T1-ben található X-Trans APS-C szenzor nem volt újdonság számomra, mert már használtam az X100-at és az X-Pro1-et. Amit szeretek ebben az érzékelőben, az a színpaletta-visszaadás. A színek visszaadásának módja kevésbé digitális, mint más fényképezőgépeknél. Nem feltétlenül jobbak; csak mások. Nem éppen a filmet emulálják, pedig a Fujifilm szereti filmszimulációs módoknak nevezni profiljait. A kedvencem az Astia/soft, mivel megőrzi élénk tónusát, de lágyabb rendereléssel és kisebb kontraszttal.
Ezen a portrémunka során nagyra értékeltem a ProNeg-előbeállításokkal való munkát is, különösen most, hogy azok kameraprofilként szerepelnek az Adobe Lightroomban. Ez lehetővé tette számomra, hogy a RAW fájlokat használjam, és megtartsam a fényképezőgép által előállított eredeti színeket. Szeretem a finom bőrtónus-visszaadást és a hatalmas dinamikatartományt is.
Ha szereted a fényképezőgépeket, valószínűleg még jobban szereted az objektíveket. Gyakran az érzékelő előtti üveg ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint a kamera. Az 56 mm-es f/1.2-vel való fényképezés megmutatta, hogy a Fujifilm ugyanúgy törődik a fényképezőgépeivel, mint az objektívekkel. A Fuji alapszíneinek minősége elsőrangú, és megértem, hogy sok fotós miért kezdte el az X-T1 és az 56 mm-es kombinációt használni esküvők és portrék készítéséhez. A felszerelés könnyű, mégis olyan minőséget biztosít, mint egy DSLR rendszer. A másik kedvenc objektívem a 35 mm-es f/1.4 és a 14 mm-es f/2.8. A zoomobjektívek is nagyszerű teljesítményt nyújtanak, beleértve a kit objektívet is.
Automatikus élességállítás
A Fujifilm kamerákat kritizáló szempont az autofókusz. Amikor az X-Pro1 megjelent, lassú volt, de fokozatosan javították a firmware frissítésekkel. Az X-T1 a legjobbat képviseli abból, amit a Fujifilm jelenleg kínál az autofókusz részlegben. A megfelelő tesztelés érdekében júniusban kerékpárversenyeket és maratont forgattam a 10-24 mm-es f/4-gyel és az XF 55-200 mm-es f/3,5-4,8-assal.
Ha valaha is próbált már egy maratoni futót lőni, aki nagy gyújtótávolsággal közeledik feléd, akkor tudni fogja, milyen kihívást jelent a képkocka közepén tartani. Miért fontos ez az X-T1-en? Mert annak ellenére, hogy folyamatos autofókusz van benne, nem tartalmaz valódi autofókusz-követést, amely képes követni a témát a kereten belül, mint más kompakt rendszerű fényképezőgépek és DSLR-ek. Ez azt jelenti, hogy az AF-pontot mindig a futón kell tartania. Általában azt tapasztaltam, hogy az X-T1 jobban működik AF-C-ben egyetlen nagy fókuszponttal és a 7,5 képkocka/másodperc sebességű sorozatfelvételi móddal.
Összességében a fényképezőgép nagyon jól teljesít akciófotózáshoz. Sikeresen teljesítette a maratoni futók, a kerékpáros versenyek és a kerékpárpóló próbáját. Még egy kortárs táncpróbán is működött, egy kihívásokkal teli, gyenge fényviszonyok között. Végül csak az a kérdés, hogy megértsük az AF rendszer legjobb beállításait, és segítsük a fényképezőgépet a kompozícióban.
Júniusban az X-T1-et is használtam pár rendezvényre. Az egyiknél, egy új torinói bolt megnyitásánál úgy döntöttem, készítek néhány felvételt a 35 mm-es f/1.4-es manuális élességállítással. Imádom ezt az objektívet, de a rendszer egyik első kiadásaként a leglassabb az autofókusz sebessége is. Sőt, míg az AF-C nagyon hatékony az X-T1-en, az AF-S-t néha kiszámíthatatlannak találom, néha még az ideális fényképezési körülmények között sem rögzíthető.
Szerencsére az X-T1 rendelkezik a digitális fényképezőgépek legjobb elektronikus keresőjével. A késleltetési idő szinte nem létezik (0,005 s), a nagyítás pedig 0,72-szeres, így ez a legnagyobb EVF a piacon. Ha olyan szemüveget visel, mint én, akkor könnyen használható, különösen az X-T1 különféle manuális fókuszsegéd funkcióival. Megkapja a szabványos nagyítást és csúcsértéket, valamint két egyedi funkciót, a digitális osztott képet és a kettős módot. Ez utóbbi a kedvencem, mert a keret mellett jobbra a fókuszterület nagyítását jeleníti meg. Ezt a funkciót találtam a leghatékonyabbnak az X-T1 manuális fókuszálásakor. Az EVF valójában olyan nagy, olyan nagy felbontással (2,360 000 képpont), hogy gyakran azon kapom magam, hogy manuálisan fókuszálok az MF segédeszközök használata nélkül.
További tesztelés és használat
Ekkor már teszteltem a fényképezőgép legfontosabb szempontjait, így a következő hónapok tiszta örömet jelentettek számomra. Júliusban nem sokat forgattam vele, de a párom ezt kihasználta, és néhány építészeti és nyilvános rendezvényt forgatott Torinóban.
Augusztusban, Walesben nyaralva kezdtem el újra használni az X-T1-et, és a benyomásaim nem különböztek a korábbiaktól; egy egyszerű, áttekinthető fényképezőgép, amelyet igazán élvezet használni. Abban a hónapban hosszú expozíciókkal és csillagösvényekkel is kísérleteztem, kihasználva a tiszta éjszakai eget. Az X-T1 segítségével nagyon egyszerű ilyen felvételeket készíteni. Ha saját maga szeretné kipróbálni, nagyon ajánlom a Triggertrap hardverkulcsot Android- vagy Apple-eszközéhez.
Szeptember nagyon mozgalmas volt a munka és a Photokina között. Az X-T1-et használtam néhány új Fuji objektív tesztelésére, és otthon ez volt a második testem egy esküvőn. Ezzel elérkeztünk az aktuális hónaphoz, a hatodikhoz, amelyet a fényképezőgéppel töltöttem.
Teljesen őszinte leszek veled, és azt mondom, hogy a kedvenc Fujifilm fényképezőgépem továbbra is az X100s. Ennek ellenére megértem, miért dőlnek be olyan sokan az X-T1-nek. Ez a Fujifilm legkiforrottabb kamerája, és jó példa arra, hogy az X rendszer, akármilyen fiatal is, a tökéletességre fejlődik.
Hátrányok
Vannak olyan szempontok, amelyek nem tetszenek? Igen, de ezek kisebb panaszok. Néhány gomb lehetett volna nagyobb és könnyebben megnyomható, a markolat a nagyobb lencséknél korlátoz, és a kissé gyengécske SD-kártya ajtaja néha kinyílik. Az akkumulátor élettartama is lehetne jobb, és ha állványlemezt szerel fel, az blokkolja az elemajtót.
Frissítések és a jövő
Egy utolsó megjegyzést szeretnék tenni a Fujifilm X sorozatú kameráinak folyamatos frissítésével kapcsolatban. Tapasztalta már valaha azt az elégedettséget, hogy visszatér ugyanabba a fényképezőgép-üzletbe, és udvariasan és odafigyeléssel kezeli, mert a tulajdonos visszatérő vásárlóként ismerte fel? Nos, a Fujifilmnél valami ilyesmit kapsz a firmware-frissítéseken keresztül. Még a két évnél régebbi kamerák esetében is lehetősége van frissítéseket kapni, amelyek javítják a funkciókat és új funkciókat adnak hozzá. Az év végén az X-T1 hatalmas frissítést kap, amely néma üzemmódot, elektronikus zárat, új képprofilt és jobb videóképességet hoz, ami minden Fujifilm kamera gyenge pontja. Ha olyan fényképezőgépet szeretne birtokolni, amely hat hónap után sem öregszik meg, ez egy olyan extra, amit a Fujifilm nagyon jól csinál.
