Hogyan tudják a csillagászok vöröseltolódni egy háttérgalaxist, amely el van takarva, mert közel van a fényes előtérgalaxishoz?

Olyan helyzetekben, amikor egy háttérgalaxist részben vagy teljesen blokkol egy előtérben lévő objektum, az előtérgalaxist érintő megfigyelések és technikák felhasználhatók a rejtett háttérobjektum megismerésére és tanulmányozására. Íme néhány megközelítés, amelyet a csillagászok alkalmaznak a vöröseltolódott galaxisok ilyen esetekben történő vizsgálatára:

Gravitációs lencsék :

A gravitációs lencsék akkor lépnek fel, amikor az előtérgalaxis gravitációja meghajlik és felnagyítja a háttérgalaxis fényét. A háttérgalaxis torz alakjának és fényességének tanulmányozásával a csillagászok következtethetnek annak vöröseltolódására és egyéb tulajdonságaira.

Mikrolencse :

A mikrolencse a gravitációs lencsék egyik fajtája, amelyet a galaxis előterében lévő csillagok okoznak. Ha az előtérben lévő galaxis sűrű csillaghalmazokat tartalmaz, akkor azok több lencseként is működhetnek, ami a háttérgalaxis fényét különböző módon felnagyítja és torzítja. Ez információt nyújt a háttérgalaxis jellemzőiről, beleértve a vöröseltolódást is.

Spektroszkópiai elemzés :

Azokban az esetekben, amikor a háttérgalaxis részben látható, vagy egyes részeit nem takarja el az előtérben lévő objektum, spektroszkópiai megfigyelések végezhetők a háttérgalaxis vöröseltolódásának mérésére. A háttérgalaxis látható részének spektrumának rögzítésével és emissziós vagy abszorpciós vonalainak elemzésével a csillagászok megbecsülhetik vöröseltolódását és tanulmányozhatják tulajdonságait.

Fotometrikus mérések :

A fotometriai megfigyelések magukban foglalják a tárgyak fényességének mérését különböző hullámhosszokon. A háttérgalaxis és az ismert vöröseltolódású hasonló galaxisok fotometriai tulajdonságainak összehasonlításával a csillagászok megbecsülhetik a rejtett galaxis vöröseltolódását. Ez a módszer a galaxis színe és távolsága közötti kapcsolaton alapul.

Statisztikai modellezés :

Statisztikai technikákkal és modellekkel lehet következtetni a háttérgalaxis tulajdonságaira az előtérben lévő objektum megfigyelései és a galaxisok környezetéről rendelkezésre álló adatok alapján. Az előtérgalaxis szerkezetére és fotometriai tulajdonságaira vonatkozó információk statisztikai modellekkel való kombinálásával a csillagászok megbecsülhetik a háttérgalaxis vöröseltolódását és egyéb jellemzőit.

Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a módszereknek korlátai és bizonytalanságaik lehetnek az adott helyzettől és a rendelkezésre álló megfigyelhető információ mennyiségétől függően. A csillagászok azonban különféle technikákat és adatelemzési módszereket alkalmaznak, hogy információkat nyerjenek ki a maszkos háttérgalaxisokról, és hozzájáruljanak a távoli univerzum megértéséhez.