Miért van a legtöbb galaxis korongként kialakítva?

A galaxisok kialakulását és szerkezetét, beleértve korongszerű alakjaikat is, fizikai folyamatok kombinációja és az összetevőik közötti gravitációs kölcsönhatások befolyásolják. Íme a fő okok, amelyek miatt a legtöbb galaxis korongszerűen alakul ki:

1. A szögimpulzus megőrzése:A galaxisok kialakulásának korai szakaszában a galaxisokat alkotó, összeomló gáz- és porfelhők szögimpulzussal rendelkeznek. Ez a szögimpulzus megmarad, amikor a felhő összehúzódik, ami az anyag forgását okozza. Az e forgás által generált centrifugális erő egy lapított korong kialakulásához vezet.

2. Gravitációs összeomlás:Ahogy a gáz- és porfelhő saját gravitációja hatására tovább omlik, az anyag a közepe felé összenyomódik. A forgó felhő által keltett centrifugális erő azonban ellenáll a teljes összeomlásnak, ami nem gömb alakú, hanem korongszerű szerkezet kialakulását eredményezi.

3. Öngravitációs korong:A szögimpulzus-megmaradás és a gravitációs összeomlás eredményeként létrejövő korong öngravitálóvá válik. Ez azt jelenti, hogy a korongon belüli egyes részecskék nettó befelé irányuló gravitációs erőt fejtenek ki a korong közepe felé. A csillagok, a gáz és a por közötti gravitációs vonzás hatására egy közös középpont körül keringenek, megerősítve a korong alakját.

4. Csillagképződés:Ahogy a korongon belüli gáz és por lehűl és lecsapódik, csillagokat alkotnak. Ezek a csillagok saját szögimpulzusukkal születnek, ami tovább hozzájárul a korong forgásához és stabilitásához. A koronggalaxisokban gyakran megfigyelt spirálkarokról azt gondolják, hogy a csillagképződés fokozottabb régiói, amelyeket sűrűséghullámok vagy közeli galaxisokkal való kölcsönhatások váltanak ki.

5. Egyesülések és kölcsönhatások:A galaxisok egyesülései és kölcsönhatásai a galaxisok korongokká formálásában is szerepet játszhatnak. Amikor a galaxisok összeütköznek vagy közel kerülnek egymáshoz, a köztük lévő gravitációs erők árapályosan megnyújthatják és deformálhatják a galaxisokat. Ezek a kölcsönhatások korongszerű struktúrák kialakulásához vezethetnek, különösen, ha az ütköző galaxisok kezdetben szögimpulzussal rendelkeznek.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden galaxis tökéletes korong. Egyes galaxisok ellipszis alakúak, míg mások szabálytalanabb szerkezetűek. A galaxis végső formája számos tényezőtől függ, beleértve a tömegét, a szögimpulzusát és a környező környezettel való kölcsönhatásait. Mindazonáltal a fent leírt folyamatok hozzájárulnak a korong alakú galaxisok elterjedéséhez a világegyetemben.