A bentham hooker rendszer besorolásának érdemei és hátrányai?
1. Átfogóság: A Bentham és Hooker rendszer az egyik legátfogóbb növényosztályozási rendszer, amely lefedi az ismert növényfajok túlnyomó többségét. Leírásokat és azonosító kulcsokat tartalmaz a növényi taxonok széles skálájához, így értékes forrás a botanikusok és kutatók számára.
2. Hierarchikus szervezet: A rendszer hierarchikus felépítésű, a növényeket közös jellemzőik alapján különböző kategóriákba sorolják. Ez a hierarchikus felépítés lehetővé teszi a könnyű navigációt és a különböző növénycsoportok összehasonlítását.
3. Részletes leírások: A Bentham és Hooker rendszer minden növényfajról részletes leírást ad, beleértve a morfológiájukra, anatómiájukra, szaporodási struktúrájukra és földrajzi elterjedésre vonatkozó információkat. Ezek a részletes leírások megkönnyítik a növényfajok pontos azonosítását és Unterscheidung-ját.
4. Latin nevek használata: A rendszer latin neveket alkalmaz a növényfajokra, ami biztosítja az egyetemes felismerést, és elkerüli a több köznév okozta összetévesztést.
5. Történelmi jelentősége: A Bentham és Hooker rendszer történelmi jelentőséggel bír, mint az egyik legkorábbi átfogó növényosztályozási rendszer. További taxonómiai kutatások alapjául szolgált, és befolyásolta a későbbi osztályozási rendszereket.
A Bentham és Hooker osztályozási rendszer hátrányai:
1. Mesterséges besorolás: A Bentham és Hooker rendszer nagyrészt megfigyelhető morfológiai jellemzőkön alapul, amelyek nem feltétlenül tükrözik a növényfajok közötti valódi evolúciós kapcsolatokat. Ennek eredményeként egyes növénycsoportokat felületi hasonlóságok alapján mesterségesen egymás mellé helyezhetnek.
2. A molekuláris adatok korlátozott figyelembevétele: A molekuláris adatok, mint például a DNS-szekvenciák, nem voltak széles körben hozzáférhetők a Bentham és Hooker rendszer fejlesztése során. A molekuláris adatok beépítése betekintést nyújthat az evolúciós kapcsolatokba, és kiegészítheti a morfológiai adatokat.
3. A filogenetikai elrendeződés hiánya: A rendszer nem követ szigorúan filogenetikai elrendezést, ami azt jelenti, hogy a növényeket nem mindig evolúciós történetük alapján csoportosítják. Ez megnehezítheti a különböző növénycsoportok közötti kapcsolatok megértését.
4. Frissítési nehézségek: A Bentham és Hooker rendszer egy viszonylag statikus osztályozási rendszer, és az új taxonómiai revíziók és felfedezések beépítése kihívást jelenthet. Ez elavult vagy hiányos információkat eredményezhet.
5. Bonyolultság: Átfogóságának és részletes leírásának köszönhetően a Bentham és Hooker rendszer bonyolult és elsöprő lehet a kezdők és a nem szakemberek számára.
6. A reproduktív részek túlhangsúlyozása: A Bentham és Hooker rendszer az osztályozás során nagy hangsúlyt fektet a szaporodási struktúrákra, ami nem biztos, hogy mindig megbízható vagy nyilvánvaló minden növényi példányban.
Korlátai ellenére a Bentham és Hooker rendszer továbbra is értékes erőforrás a növényrendszerkutatók és -kutatók számára átfogósága, történelmi jelentősége és részletes leírásai miatt.