Mi a Zener dióda feladata az egyenáramú tápegységben?
1. Fordított bontás:
* A Zener diódákat kifejezetten fordított előfeszítéssel történő működésre tervezték (a normál dióda működés ellentéte).
* Amikor a diódán lévő fordított feszültség elér egy meghatározott küszöbértéket, amelyet Zener-feszültségnek (Vz) nevezünk. , a dióda "leállás" állapotba kerül.
* Ez a meghibásodás szabályozott és kiszámítható, ellentétben a normál diódák ellenőrizetlen meghibásodásával.
2. Állandó feszültségforrás:
* A meghibásodási tartományban a Zener-diódán lévő feszültség viszonylag állandó marad Vz-en, még akkor is, ha a rajta áthaladó áram változó.
* Ezáltal a dióda feszültségszabályozóként működik - stabil kimeneti feszültséget tart fenn a bemeneti feszültség vagy a terhelési áram ingadozása ellenére.
3. Tolatási túlfeszültség:
* Amikor a bemeneti feszültség megemelkedik, a Zener-dióda "söntöli" a felesleges feszültséget a testre.
* Ez megakadályozza, hogy a kimeneti feszültség túllépje a kívánt szintet.
* Hasonlóképpen, amikor a bemeneti feszültség csökken, a Zener-dióda fenntartja a kimeneti feszültséget azáltal, hogy több áramot vesz fel a bemeneti forrásból.
4. Tipikus használat tápegységekben:
* Feszültségszabályozás: A Zener-diódákat gyakran használják más alkatrészekkel, például ellenállásokkal kombinálva egyszerű feszültségszabályozó áramkörök létrehozására.
* Referenciafeszültség: A Zener-dióda állandó feszültségű tulajdonsága hasznossá teszi referenciafeszültségként bonyolultabb tápegység-konstrukciókban.
Lényegében a Zener-dióda az egyenáramú tápegységben „feszültségkapu-őrként” működik, és biztosítja, hogy a kimeneti feszültség a biztonságos és meghatározott tartományon belül maradjon, függetlenül a bemeneti feszültség vagy terhelési feltételek változásaitól.