Milyen vegyi anyagokat használnak a filmek előhívására?
Míg a fényképezés a modern élet egyik alappillére, és a legtöbb ember legalább valamennyire tisztában van azzal a ténnyel, hogy a film sötétkamrában is előhívható, magát a filmfejlesztési folyamatot kevésbé értik. Bár sokféle módszer létezik a film előhívására, ezek mindegyike számos vegyszerre támaszkodik.
Fekete-fehér feldolgozás
A fekete-fehér film előhívásának folyamata szinte megegyezik a színes film előhívásával, és ugyanazokból az alapvető lépésekből áll. Ez azonban valamivel egyszerűbb, mint a színes filmek előhívása; fekete-fehér filmnél a kép minden része azonos színnel van előhívva. Az összes film előhívásához három vegyszerre van szükség:az előhívóra, a stopfürdőre és a rögzítőre.
A fejlesztő
A fejlesztő éppen ezt teszi:előhívja a filmet. Amíg a képet rögzítették a filmen, addig nem látható, amíg az előhívó ki nem hozza a filmben lévő ezüsthalogenideket. A negatívon a kép világosabb részei sötétek maradnak, míg a kép sötétebb részei világosabbak. Fejlesztőszerként használt általános vegyi anyagok a hidrokinon, a fenidon és a dimezon. Az előhívó keveréknek magas savasságúnak kell lennie, ezért gyakran adnak hozzá vegyszereket, például nátrium-karbonátot vagy nátrium-hidroxidot.
Fürdő leállítása
Míg az előhívó kihozza a filmre rögzített képet, addig folytatja a kép előhívását, amíg le nem állítják. Ez tönkreteszi a filmet, és ezt túlexponálásnak nevezik. Tehát, ha a filmet megfelelő mértékben előhívták, az előhívót leállító fürdőre cserélik. A stopfürdő semlegesíti az előhívót, és megakadályozza, hogy a film túlexponált legyen. A stopfürdőkben általánosan használt vegyszer az ecetsav. Bár az előhívó vízzel is lemosható, az ecetsav használata gyorsabb és alaposabb.
Javító
A fényképészeti rögzítő a film előhívásának utolsó folyamata. A rögzítő „rögzíti” a képet a filmben lévő exponálatlan ezüsthalogenidek eltávolításával. Ez a folyamat megakadályozza, hogy a film tovább reagáljon a fénnyel, és így megakadályozza a filmben lévő érzékeny vegyi anyagok megváltozását. A leggyakoribb rögzítő vegyszerek az ammónium-tioszulfát és a nátrium-tioszulfát.
Színfeldolgozás
A színes film előhívásának kémiai folyamata hasonló a fekete-fehér folyamathoz. A különbség a fejlődési szakaszban van. A film előhívásához parafenilén-diamint tartalmazó vegyszert használnak. Amikor a filmet hozzáadjuk ehhez a színelőhívó fürdőhöz, a parafenilén-diamin nemcsak a fólia ezüst-halogenidjeit teszi szabaddá, hanem az úgynevezett „festékcsatolókat” is, amelyek magában a filmben különböző színű vegyi anyagok.