Hogyan válassza ki az erősítő működési pontját?
1. Az erősítő tulajdonságainak megértése
* Átadási tulajdonság: Ez egy grafikon, amely a kimeneti feszültséget ábrázolja a bemeneti feszültséghez. Ez feltárja az erősítő nyereségét, linearitását és torzításának potenciálját.
* Betöltési vonal: Ez a vonal a tápegység és a terhelési ellenállás által előírt korlátozásokat képviseli. Megmutatja a kimeneti feszültség és az áram lehetséges kombinációit.
* Aktív régió: Az átviteli tulajdonság olyan régiója, ahol az erősítő mutatja a kívánt nyereséget és a linearitást.
2. A működési pont (q-pont) kiválasztása
* Biasztás: A működési pont, más néven nyugalmi pont vagy Q-pont, egy specifikus feszültség és áramkombináció a terhelési vonalon.
* Középpont -elfogultság: Ez a stratégia a Q-pontot nagyjából az aktív régió közepére helyezi, maximalizálva az erősítő azon képességét, hogy mind a pozitív, mind a negatív bemeneti jeleket torzítás nélkül kezelje.
* kompromisszumok: Vegye figyelembe a következő tényezőket a Q-pont kiválasztásakor:
* Linearitás: Az aktív régió központjának közelében lévő Q-pont általában jobb linearitást eredményez.
* energiafogyasztás: Az aktív régió felső végéhez közelebbi Q-pont magasabb energiafogyasztást eredményezhet.
* Jel Swing: A Q-pont meghatározza a maximális pozitív és negatív kimeneti feszültség-ingadozásokat vágás nélkül.
3. A q-pont beállítása
* Elmerülési áramkörök: Különböző elektronikus áramköröket alkalmaznak a kívánt Q-pont megállapításához. A gyakori megközelítések a következők:
* Feszültség elválasztó torzítás: Ez a módszer feszültségválasztót használ a tranzisztor erősítő alapfeszültségének beállításához.
* Emitter torzítás: Az emitter és a föld között csatlakoztatott ellenállás visszajelzést ad a Q-pont stabilizálásához.
* Kettős ellátási elfogultság: Mind a pozitív, mind a negatív tápfeszültség használata lehetővé teszi a szimmetrikus Q-pontot és a megnövekedett jel lengést.
4. Ellenőrzés és beállítás
* Mérés: Az elfogultsági áramkör megvalósítása után a tényleges Q-pontot meg kell mérni és összehasonlítani a kívánt értékkel.
* finomhangolás: Állítsa be az elfogultsági áramkör-összetevőket a cél Q-pont eléréséhez.
Példa:A BJT erősítő torzítása
1. Átadási tulajdonság: A tranzisztor átviteli tulajdonságát a gyártó határozza meg.
2. Betöltési vonal: Határozza meg a terhelési vonalat az ellátási feszültség és a terhelés ellenállás értékei alapján.
3. Aktív régió: Azonosítsa a terhelési vonal azon részét, amely keresztezi az átviteli tulajdonság aktív régióját.
4. Középpont -elfogultság: Válasszon egy Q-pontot az aktív régió közepe közelében.
5. Használjon megfelelő torzító áramkört, például a feszültség elválasztó torzítást a kívánt alapfeszültség beállításához.
6. Mérés és beállítás: Mérje meg a tényleges Q-pontot multiméter vagy oszcilloszkóp segítségével. Finomítsa be a torzítás ellenállását a kívánt működési pont elérése érdekében.
Kulcspontok:
* A megfelelő működési pont kiválasztása kritikus jelentőségű az erősítő teljesítménye és stabilitása szempontjából.
* A Q-pontot a konkrét alkalmazás és a kívánt jelkezelési jellemzők alapján kell megválasztani.
* Mindig ügyeljen arra, hogy az erősítő működése az aktív régióban maradjon, hogy elkerülje a torzulást.
Ezen alapelvek és technikák megértésével magabiztosan kiválaszthatja és meghatározhatja az erősítő optimális működési pontját.