Különböző típusú számítógépes egerek

A karcsú, modern vezeték nélküli egér láthatóan fejlettebb, mint az évtizedekkel ezelőtti dobozos úttörő modellek. Minden típusú egér ugyanazt az alapvető feladatot látja el, függetlenül a hozzájuk tartozó technológiától, de a tervezési és technológiai különbségek sokféle számítógépes egérfajtát eredményeztek. Egy másik közös vonásuk a funkción kívül a nyelvtan:az Oxford Dictionary szerint a többes szám lehet egér vagy egér , és bármelyik teljesen helyes.

A számítógépes egér koncepciója

A számítógépes egér története messzebbre nyúlik vissza, mint gondolnád. Eredetileg a Stanford mérnöke, Douglas Engelbart mutatta be 1968-ban, jóval a személyi számítógépek piacra kerülése előtt. Az egér alapötlete azonban elég egyszerű volt, és még a nagyszámítógépes korszakban is egyértelmű volt. A számítógép képernyőjén való navigálás billentyűleütésekkel ügyetlen és bonyolult, de a kívánt dologra mutatni még csecsemők számára is elég egyszerű készség. Az egér praktikus módot nyújtott erre.

Az egér működésének alapjai

A számítógépes egérnek három dolgot kell tennie:

1. Szükség van valamilyen módon érzékelni az egér mozgását, miközben mozgatja.
   
2. Fel kell ismernie a kattintást, amikor megnyom egy gombot.
   
3. Ezt az információt közölnie kell a számítógépével.
   

Az Engelbart demonstrációja óta eltelt öt évtized alatt az egértervezők többféle módot találtak e három cél elérésére. Az eredmény sok különböző típusú számítógépes egér született, bár elsődleges funkciójuk ugyanaz.

Egértípusok mechanizmus szerint

Az évek során az egyik legalapvetőbb változás az volt, ahogy az egerek észlelik a mozgást. Engelbreit eredeti egere egy fadoboz volt, két nagy kerékkel, hogy mozgását elektromos jelekké alakítsa át. Ezt az alapötletet azóta több újabb technológia váltotta fel .

• Elektromechanikus egerek: Amikor az 1980-as években az egér először vált nélkülözhetetlen kiegészítővé, az Engelbart mechanikus egerének egy továbbfejlesztett változatát alkalmazta. A kerekek helyett az egérnek egy nehéz gumírozott golyója volt, amely bármilyen irányba gurulhatott. Az egér belsejében lévő két görgő rögzítette a labda mozgását, és elektromos jelekké alakította át, míg egy harmadik görgő feszültséget biztosított, hogy a labdát a másik kettőhöz nyomva tartsa.
  
• Optikai és lézeres egerek: A modernebb egérkialakítások fényt használnak, nagy felbontású LED-ek vagy lézerek formájában az egér mozgásának nyomon követésére. Megbízhatóbbnak bizonyultak, mint a mechanikus egerek, mivel nincsenek eltörhető vagy tisztításra szoruló mozgó alkatrészek, és a hardver és a szoftver fejlesztése lehetővé tette, hogy az egerek sokkal pontosabbak és érzékenyebbek legyenek.
  
• Speciális egerek és egérszerű eszközök: Egyes konkrét helyzetekben – például amikor prezentációt tart a képernyőn – előfordulhat, hogy nem tudja használni az egeret sík felületen. A gyártók különféle egérszerű eszközöket fejlesztettek ki gyorsulásmérők segítségével, amelyek ezekben a helyzetekben használhatók, és a kar mozdulatait a levegőn keresztül a képernyőn megjelenő mutató mozgásává alakítják át. Mivel ez egy niche forgatókönyv, ezek nem ismertek és nem használtak széles körben.
  

A csatlakozási lehetőségek közötti különbségek

Hasonló fejlődés ment végbe abban is, hogy a különböző típusú számítógépes egerek hogyan csatlakoznak a számítógéphez. Mielőtt az IBM PC a személyi számítógépeket üzleti eszközzé tette, az egeret gyakran úgy tervezték, hogy egy joystick porthoz csatlakozzon. A PC-hez ezek egyike sem került, így a gyártók egy sor alternatívával álltak elő.

• Soros egér: Az IBM PC-nek nem volt joystick portja, de volt RS-232C vagy soros port a más eszközökkel való kommunikációhoz. Amikor az 1980-as években az egér először vált általánossá, a Microsoft és a Mouse Systems korai modelljeit gyakran úgy tervezték, hogy ehhez a porthoz csatlakozzanak. A soros portok 9-tűs és 25-tűs változatban érkeztek, de a soros egér ezeken a kapcsolatokon működne megfelelő adapterrel.
  
• Busz egér: A soros porton keresztüli csatlakozás problémája az volt, hogy gyakran használták más eszközök, például külső modemek. A probléma egyik módja az volt, hogy buszos egeret használtak, amelyhez saját vezérlőkártya jár. A kártyát a számítógép bővítőbuszon lévő nyílásba helyezték be – innen a név –, majd bedugták rá az egeret. Ezek gyakran saját interfésszel rendelkeztek, így nem lehetett könnyen áthelyezni őket a számítógépek között.
  
• PS/2 egér: Amikor az IBM bemutatta PS/2 személyi számítógépeinek sorozatát, új, szabványosított portot vezetett be a billentyűzet és az egér számára. Ezek az úgynevezett PS/2 portok kicsi, kerek csatlakozók voltak, általában színkóddal, így tudta, melyik eszközt hova kell telepíteni.
  
• USB egér: Amikor az 1990-es években először meghatározták az USB interfészt, az egyik tervezési célja az volt, hogy egyetlen portot biztosítson, amely bármilyen perifériás eszközhöz használható, beleértve az egeret is. Bármely típusú egér, amely még mindig vezetéket használ, általában továbbra is USB-csatlakozót használ.
  
• Vezeték nélküli egér: A vezetékek rendetlenek és kényelmetlenek lehetnek, ezért a vezeték nélküli egerek nyilvánvaló következő lépések voltak. Egyes hagyományos kialakítások egy kis vezeték nélküli kulcsot csatlakoztathatnak az USB-portba, és ezzel kommunikáljon az egér és a számítógép között. Egy másik megközelítés a Bluetooth vezeték nélküli protokollt használja az egér és a számítógép közötti kommunikációhoz. A modern laptopok és táblagépek jellemzően beépített Bluetooth-szal rendelkeznek, így a Bluetooth egérhez nincs szükség hardverkulcsra.
  

Kapcsolók, gombok és kerekek

A harmadik feladat, amelyet az egérnek végre kell hajtania, a kattintás, amely az egérmutató pozicionálása, valamint a képernyőn lévő elemek kijelölése vagy mozgatása. A kapcsolóknak különbséget kell tenniük a kattintás és az elengedés között, vagy a gomb lenyomva tartása között az elemek képernyőre húzásához. Maguk a kapcsolók javultak az évek során, és mára jellemzően csak a leggyengédebb érintéseket igénylik.

Az egér gombjainak száma és funkciója egyre szélesebb körben változott. Az 1980-as években az Apple Macintoshja egygombos egeret használt. , a Microsoft eladott egy kétgombos egeret , a Logitech pedig egy háromgombos egeret forgalmazott . A hozzáadott gombok sokoldalúbbá váltak:a Windows-felhasználók a második gombbal jobb egérgombbal kattinthattak, és környezetérzékeny menüket nyithattak meg, a Logitech háromgombos rendszere pedig lehetővé tette a felhasználók számára, hogy egyedi gombkombinációkat állítsanak be, amelyek programozhatók gyorsbillentyűként vagy parancsikonként működve. meghatározott funkciók elvégzésére.

A legtöbb általános számítógépes egér a hibrid kialakítás mellett döntött a 90-es évek közepére bal és jobb gombokkal és közéjük szerelt görgővel. A görgő lehetővé tette a gyors fel-le görgetést a képernyőn, lenyomva pedig Logitech-stílusú harmadik gombként működött. A játékra és más igényes felhasználásra szánt speciális egerek további gombokat is tartalmazhatnak, amelyek meghatározott feladatokhoz programozhatók.

Az érzékenység kérdése

Az egyik kulcsfontosságú részlet minden egérrel kapcsolatban, hogy mekkora távolságot tud elmozdulni adott mennyiségű mozdulattal az asztalon. Ezt általában pont per hüvelykben (dpi) mértékegységben mérik . Nem egyszerű dolog helyesen járni. Egy nagy, modern, nagy felbontású képernyőn ideális esetben az egér kis mozdulata is elegendő lenne ahhoz, hogy a kurzort a képernyő egyik oldaláról a másikra mozgassa. Sajnos ez nem hatékony, ha finom, pontos vezérlésre van szüksége a mutatón, ebben az esetben egy viszonylag nagy kézmozdulattal egy kis mozgást szeretne elérni a képernyőn.

A szokásos megoldás az egér illesztőprogramja vagy az operációs rendszer gyorsítása vezérlése . Ha lassú mozdulatot tesz, az egér finom, pontos irányítást biztosít. Ha gyors mozgást végez, az felgyorsul, és a képernyő sokkal nagyobb részét keresztezi. Ez jó általános használatra, de a játékosoknak, mérnököknek és más igényes felhasználóknak jobb irányításra van szükségük. A csúcskategóriás egerek egy vagy több gombot biztosítanak, amelyek szükség szerint váltanak a nagy és alacsony dpi módok között.

Az ergonómia kérdése

Ergonómia , vagy emberbarát tervezés, egy másik folyamatos probléma az egér tervezésében. Egész napos egér használata ismétlődő stresszes sérüléseket okozhat , és nincs egyszerű megoldás. A legegyszerűbb válasz az lenne, ha az egeret időnként balról jobbra váltaná, de ez nem könnyű a felhasználók számára.

A legtöbb márka nagy és kis méretben kínálja különféle típusú egereit, hogy kényelmesen illeszkedjen a felhasználók kezébe, de ez csak egy kiindulópont. A kéztartás javítására szolgáló csuklótámaszok külön vásárolhatók meg, és egyes márkák magukba az egérbe építik be őket. A játékos egerek gyakran állítható súlyúak, így a felhasználók személyre szabhatják az egér súlyát és egyensúlyát személyes ízlésüknek megfelelően. A gyártók más radikális kialakításokkal is kísérleteztek, például függőleges konfigurációkkal, de ezek nem találtak széles körű elfogadottságot a piacon.

Az egér alternatívái ergonómiát és sokoldalúságot biztosítanak

Számos más mutatóeszköz helyettesítheti az egeret, akár jobb ergonómiát, jobb irányítást, akár egyszerű kényelmet keres.

• Hanyattegér: A hanyattegérre úgy gondolhatnánk, mint egy régimódi mechanikus egérre, ami fejjel lefelé van fordítva, tehát a labda felül van. A kurzort úgy irányíthatja, hogy ujjával vagy hüvelykujjával görgeti a labdát, majd az alapba épített gombokkal kattint. Mivel a hüvelykujját használja, nem pedig a csuklóját, ez jó választás a kéztőalagút-problémákkal küzdő felhasználók számára.
• Nyomkövetési pont: Az asztali számítógépek felől a laptopok felé vezető tendencia igényt teremtett olyan egér alternatívák iránt, amelyek laptopbarátok. Az egyik lehetőség a trackpoint, egy kis gumírozott gomb, amely a laptop billentyűzetének kezdőgombjai között helyezkedik el. Bármelyik kéz mutatóujjával mozgathatja anélkül, hogy elvenné a kezét a normál gépelési pozícióból, ami rendkívül hatékonysá teszi a követési pontot. A kattintható gombok a billentyűzet alján, a szóköz alatt találhatók, ahol a hüvelykujjával elérheti őket. A nyomkövetési pont többnyire IBM és Lenovo számítógépeken található.
  
• Érintőpad: Az érintőpad a laptopok leggyakoribb egérhelyettesítője. Úgy működik, mint egy érintőképernyő, ujjával mozgatja a kurzort a képernyőn. Kattintson a képernyő megérintésével vagy egy fizikai gomb használatával, az érintőpad kialakításától függően. A modern verziók számos ujjal történő koppintást és csúsztatást támogatnak, így vitathatatlanul még sokoldalúbbak, mint maga az egér.
  
• Stylus vagy toll: Az érintőképernyős eszközökön, például táblagépeken, érintőképernyős laptopokon, átalakítható laptopokon/táblagépeken és csúcskategóriás mobiltelefonokon használva a toll vagy toll helyettesíti az egeret. Pontosabb, mint egy ujjbegy, és egyes eszközök különleges funkciókat adnak hozzá azáltal, hogy megmérik, milyen erősen nyomja a képernyőt. A képernyőn az érintőceruza megérintésével kattinthat, és egyes modelleken beépített gombok is vannak.