Milyen egypólusú csomópontos tranzisztor?
Íme az UJT bontása:
Struktúra:
* Emitter (E): Erősen adalékolt, kis felületű érintkező a készülék egyik oldalán.
* 1. alap (B1): Enyhén adalékolt, nagy felületű érintkező a készülék egyik oldalán.
* 2. alap (B2): Enyhén adalékolt, nagy felületű érintkező a készülék másik oldalán.
Működési elv:
Az UJT működése a belső különbségi arányon (η) alapul , ami egy döntő paraméter, amelyet az eszköz geometriája és adalékolási szintje határoz meg. η az emitter és a 2. bázis közötti ellenállás arányát jelöli (RB2 ) az 1. és 2. bázis közötti teljes ellenállásra (RB1). + RB2 ).
1. Kezdetben: Az emitter mindkét bázishoz képest fordítottan előfeszített. A készülék "kikapcsolt" állapotban van, nagy ellenállással az emitter és a 2. alap között.
2. Amikor az emitter feszültsége (VE ) egy bizonyos érték fölé nő: Az emitter-bázis 1 csomópont előrefeszített lesz, lehetővé téve az áram átfolyását az eszközön. Ez az áram elektromos mezőt hoz létre, amely az 1. bázis tartományon keresztül terjed, növelve az anyag vezetőképességét.
3. Az áramerősség növekedésével: Az emitter és a 2. bázis közötti ellenállás csökken. Az ellenállás csökkenése negatív ellenállási karakterisztikához vezet , ahol az eszközön lévő feszültség az áram növekedésével csökken.
4. Csúcspont: Egy bizonyos feszültségnél (VP ), az áram eléri a maximális értéket (IP). ). Ezt a pontot csúcspontnak nevezzük.
5. Völgypont: A csúcspont után az áram csökkenni kezd, bár a feszültség még mindig növekszik. Ennek az az oka, hogy az emitteráram által létrehozott elektromos tér elég erős lesz ahhoz, hogy kimerítse az 1. bázis régiót, csökkentve a vezetőképességet. Az áramerősség eléri a minimális értéket (IV ) a völgypontban (VV). ).
6. Telítettségi régió: A völgypont után az UJT egy telítési tartományba kerül, ahol az áramerősség tovább növekszik a feszültséggel, de a negatív ellenállási karakterisztika már nincs jelen.
Alkalmazások:
Az UJT negatív ellenállási karakterisztikája alkalmassá teszi különféle alkalmazásokhoz, beleértve:
* Relaxációs oszcillátorok: Fűrészfog hullámformákat generálhatnak, és időzítő áramkörökben és impulzusgenerátorokban használják.
* SCR indító áramkörök: Használhatók SCR-ek (szilíciumvezérelt egyenirányítók) kiváltására.
* Fázisvezérlés: Használhatók az AC jelek fázisának szabályozására.
* Hőmérséklet-érzékelők: Ellenállásuk a hőmérséklet függvényében változik, lehetővé téve a hőmérséklet-érzékelő alkalmazásokat.
* Motor fordulatszám-szabályozás: A motor fordulatszámának szabályozására szolgáló áramkörökben használhatók.
Előnyök:
* Egyszerű szerkezet: Az UJT egy viszonylag egyszerűen gyártható eszköz.
* Alacsony költség: Más félvezető eszközökhöz képest olcsók.
* Alkalmazások széles választéka: Különféle alkalmazásokban használhatók.
Hátrányok:
* Korlátozott teljesítménykezelés: Nem alkalmasak nagy teljesítményű alkalmazásokhoz.
* Hőmérsékletérzékenység: Jellemzőiket a hőmérséklet-ingadozások befolyásolhatják.
* Korlátozott frekvenciaválasz: Nem alkalmasak nagyfrekvenciás alkalmazásokhoz.
Összefoglalva: az unipoláris átmenet tranzisztor egy speciális félvezető eszköz, egyedi jellemzőkkel és alkalmazásokkal. Negatív ellenállásának köszönhetően hasznos időzítő áramkörökben, trigger áramkörökben és más alkalmazásokban, ahol hullámforma generálásra vagy szabályozásra van szükség.