Mit csinál a camera obscure?

A camera obscura egy olyan eszköz, amely a környezete képét vetíti ki egy felületre, általában falra vagy képernyőre. Ez a kép fordított, ami azt jelenti, hogy a jelenet teteje a kép alján, a bal pedig a jobb oldalon jelenik meg. Ez az inverzió azért következik be, mert a fény egyenes vonalakban halad, és a kép a fényképezőgép házában lévő kis lyukon keresztül kerül kivetítésre.

A camera obscurát Mozi kínai filozófus írta le először a Kr.e. V. században. Később a 16. és 17. században az európai tudósok újra felfedezték és népszerűvé tették, és jelentős szerepet játszott az optika és a fényképezés fejlődésében.

A camera obscura segítségével természeti jelenségek, például fogyatkozások, naplementék figyelhetők meg, illetve művészi képek is készíthetők vele. A camera obscurát a 18. században a művészek részletgazdag és valósághű festmények készítésére használták, és a perspektivikus rajz tanításának eszközeként is használták.

A camera obscurát ma is használják művészek és fotósok, emellett kedvelt turisztikai látványosság is. Számos camera obscura eszköz található múzeumokban és tudományos központokban szerte a világon, és egyedülálló módot kínálnak a látogatóknak arra, hogy megtapasztalják az őket körülvevő világot.