VÉGTELEN FÓKUSZTÁVOLSÁG

Ha a fényképezőgépet a hiperfokális távolságra fókuszálja, akkor ennek a távolságnak a felétől egészen a végtelenig maximális élességet biztosít. A hiperfókusztávolság különösen hasznos tájfotózásnál, és segít a legtöbbet kihozni a mélységélességből – ezáltal részletesebb végső nyomat készíthető. Az adott fókusztávolság és rekeszérték hiperfokális távolságának ismerete azonban bonyolult lehet; ez az oktatóanyag elmagyarázza a számítás módját, tisztázza a gyakori tévhiteket, és egy hiperfokális diagramkalkulátort biztosít.

Figyelje meg, hogy csak a megfelelő képen vannak olvasható szavak, mivel az élességállítási távolságot használja a jelenet legközelebbi és legtávolabbi részei között. Hasonlóképpen, a hiperfokális távolságra fókuszálva gyakran a legjobb élességegyensúly érhető el az előtér és a háttér között.

HOL TALÁLHATÓ

Hol van ez az optimális fókusztávolság? A hiperfokális távolság az a fókusztávolság, amely a mélységélesség legtávolabbi szélét a végtelenbe helyezi. Ha az ember ennél közelebb fókuszál – ha a legkisebb mértékben is –, akkor a távoli háttér elfogadhatatlanul lágynak tűnik. Alternatív megoldásként, ha ennél messzebbre fókuszálunk, akkor a mélységélesség legtávolabbi része kárba veszne.

A fókusztávolság optimalizálásának talán legjobb módja a vizuális. Próbáljon először a jelenet legtávolabbi tárgyára fókuszálni, majd manuálisan állítsa be a fókusztávolságot a lehető legközelebb, miközben továbbra is megőrzi az elfogadhatóan éles hátteret. Ha a jelenetben távoli tárgyak vannak a horizont közelében, akkor ez az élességállítási távolság közelíti a hiperfokális távolságot. Alternatív megoldásként használja az alábbi eszközt a hely pontos kiszámításához:

Megjegyzés:CF ="kivágási tényező" (általánosan gyújtótávolság-szorzóként hivatkoznak rá)

Kiszámíthatja a hiperfokális távolságokat az „elfogadhatóan éles” más definíciójával a „show advanced” funkció használatával. Csak módosítsa a látás, a látótávolság és a nyomtatási méret paramétereit az alapértelmezett beállításokról. Ne feledje azonban, hogy ehhez sokkal nagyobb f-stopra, vagy távolabbi fókuszálásra lesz szükség, mint egyébként.

ÖNYÜKSZABÁLY VÉGES JELENETEKHEZ

Mi van, ha a jelenet nem terjed ki egészen a horizontig, vagy kizárja a közeli előteret? Bár a hiperfokális távolság már nem érvényes, minden jelenetnek még mindig van optimális, közbenső fókusztávolsága.

Sokan használnak egy hüvelykujjszabályt, amely kimondja, hogy nagyjából a jelenet 1/3-ára kell fókuszálnia, hogy maximális élességet érjen el. Bár ez néha hasznos, ritkán optimális; a pontos távolság valójában számos tényezőtől függ, beleértve a téma távolságát, a rekeszértéket és a fókusztávolságot. Az optimális fókusz pontos kiszámításához használja a mélységélesség kalkulátort, és győződjön meg arról, hogy a legközelebbi és legtávolabbi, elfogadható élességű távolság is körülveszi a jelenetet.

Műszaki megjegyzések:

• A mélységélességnek a fókuszsík előtti része megközelíti az 1/2-ét a legközelebbi fókusztávolságnál, és egészen nullára csökken, mire a fókusztávolság eléri a hiperfokális távolságot. Az "1/3 hüvelykujjszabály" csak egy távolságra érvényes a kettő között, de sehol máshol.
• A végtelenbe fókuszálás hatására a legközelebbi elfogadhatóan éles tárgyak megfelelnek a hiperfokális távolságnak.

ÓVINTÉZKEDÉSEK

A hiperfokális távolsággal az a probléma, hogy egy távoli háttér a mélységélesség legtávolabbi szélén van, és így alig "elfogadhatóan éles". Ez tehát a részletek nemkívánatos elvesztéséhez vezethet, ha a képek elsősorban távoli tárgyakat tartalmaznak (például sok tájat).

A hiperfokális távolság vak betartása gyakran figyelmen kívül hagyja a fénykép azon részeit is, ahol az élesség kritikus. Például egy finoman részletezett előtér több élességet igényelhet, mint egy homályos háttér (balra). Alternatív megoldásként a természetesen lágy előtér gyakran megengedheti magának, hogy feláldozzon némi élességet a háttérért. Végül néhány kép nagyon sekély mélységélességgel működik a legjobban (például portrék), mivel ez elválaszthatja az előtérben lévő objektumokat az egyébként forgalmas háttértől.

Előfordulhat, hogy a hiperfokális távolság nem megfelelő a gyors döntést igénylő vagy korlátozott mélységélességű fényképekhez. Például a kézi utcai fotózásnál az élesség gyakran kevésbé fontos, mint a felvétel elkészítése. Másrészt, ha elegendő fény áll rendelkezésre, az objektív manuális hiperfókusztávolságra állítása elkerülheti a fókuszálási hibákat, csökkentheti az exponáló gomb késleltetését, és gyakorlatilag „mutass és lőj” eljárássá a fényképezést.

A GYAKORLATBAN

A hiperfokális távolság akkor valósítható meg a legjobban, ha a téma messzire nyúlik a távolságba, és ha egy adott terület nem igényel nagyobb élességet, mint mások. Ennek ellenére gyakran hasznos, ha szigorúbb követelményt alkalmazunk az „elfogadhatóan élesre”, vagy ha kicsit távolabbra fókuszálunk, és javítjuk a háttér élességét. Próbálkozzon manuális élességállítással is az objektíven lévő távolságjelzők használatával, vagy használja a kompakt digitális fényképezőgép LCD-képernyőjén feltüntetett távolságot (ha van). Végül használja olyan közel a hiperfokális távolsághoz, amennyire szükséges, de ne közelebb. A túl magas f-stop használata kontraproduktív lehet, mivel ez a „diffrakció” nevű hatás miatt lágyíthatja a képet, amely a mélységélességtől függetlenül érvényesül.