Hogyan jön létre a kép egy kamera filmjén?
1. Lencse: A kamera lencséje összegyűjti a fényképezett jelenet fényét, és a fényképezőgép belsejében lévő filmsíkra fókuszálja. Az objektív sajátos gyújtótávolságával és rekesznyílásával szabályozza, hogy mennyi fény jusson be a fényképezőgépbe, és szabályozza a kép élességét.
2. Zsalu: Ha megnyomja az exponáló gombot, a zárszerkezet szabályozott ideig kinyílik, lehetővé téve a fény áthaladását az objektíven és a filmre. A zársebesség határozza meg az expozíció időtartamát, és olyan tényezőket is befolyásol, mint a mozgás közbeni elmosódás és a mélységélesség.
3. Rekesz: A rekesznyílás az objektíven belüli állítható nyílás, amely szabályozza az áthaladó fény mennyiségét. A rekesznyílás méretének beállítása (amelyet f-stop jelképez) befolyásolja a kép mélységét, és szabályozza, hogy a jelenet mekkora része legyen fókuszban.
4. Fényérzékeny film: A fényképezőgép belsejében az objektív és a zár mögött egy tekercs fényérzékeny film található. A filmet zselatinban szuszpendált ezüst-halogenid kristályokból álló emulzióval vonják be. Ezek a kristályok fényérzékenyek, és fény hatására reagálnak.
5. Kép megvilágítása: Amikor a fény belép a kamerába, és eléri a filmemulziót, kémiai reakciót vált ki az ezüsthalogenid kristályokban, ami látens kép létrehozását eredményezi. Ez a látens kép szabad szemmel láthatatlan, és további feldolgozást igényel, hogy láthatóvá váljon.
6. Filmfeldolgozás: Az expozíció után a filmet fel kell dolgozni, hogy a látens kép láthatóvá és maradandóvá váljon. Ez magában foglalja a film kémiai oldatokban történő előhívását, amelyek a feltárt ezüsthalogenid kristályokat fekete fémezüstté alakítják. A nem exponált kristályokat ezután a rögzítésnek nevezett eljárással távolítják el.
7. Negatívok és nyomatok: Az előhívott film negatívok sorozatát tartalmazza, amelyek lényegében fordított színű képek. Pozitív képek készítéséhez a fotópapírt a negatívon keresztül fény éri, majd kémiai feldolgozás után nyomatot készítenek.
Összefoglalva, a kép a filmen a lencseoptika, a fényexpozíció és a kémiai folyamatok kombinációjával jön létre. A film megörökíti a fényintenzitás változásait a jelenetről, és az ezt követő fejlesztési folyamat ezeket látható, állandó képekké alakítja.