Hogyan működnek a hasadási és fúziós bombák?
Fassziós bombák:
A hasadóbombák, más néven atombombák, úgy működnek, hogy a nehéz atommagokat kisebbre osztják. Ez a folyamat, az úgynevezett maghasadás, nagy mennyiségű energiát szabadít fel, mivel a keletkező kisebb magok össztömege kisebb, mint a nehéz mag eredeti tömege. A tömegkülönbséget Einstein híres egyenlete szerint, E=mc² energiává alakítjuk át.
A hasadóbombában a hasadóanyag kritikus tömege, például az urán-235 vagy a plutónium-239 gyorsan összeáll. Amikor ez megtörténik, láncreakció lép fel, ahol az egyik mag hasadásából felszabaduló neutronok további atommagok hasadását idézik elő, és még több neutron szabadul fel. Ez a gyorsan fokozódó láncreakció egy elszabadult folyamatot eredményez, ami hirtelen és hatalmas energiafelszabaduláshoz vezet.
Fúziós bombák:
A fúziós bombák, más néven termonukleáris fegyverek vagy hidrogénbombák, a könnyű atommagok nehezebb atommagokká olvasztásával működnek. Ez a folyamat a hasadás ellentéte, és hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, mivel a keletkező nehezebb atommagok össztömege kisebb, mint a könnyebbek eredeti tömege.
A fúziós bombában hasadóbombát használnak rendkívül magas hőmérséklet és nyomás létrehozására, ami a hidrogén izotópjainak (deutérium és trícium) héliummá való fúzióját idézi elő. A fúziós reakció hatalmas energiát szabadít fel hő, sugárzás és robbanás formájában.
A fúziós bombák által felszabaduló energia sokkal nagyobb, mint a hasadóbombáké, így sokkal erősebbek. A fúziós bombák azonban kioldóként hasadóbombát igényelnek, tervezésük és kivitelezésük pedig bonyolult.
Összefoglalva, a hasadási és fúziós bombák különböző nukleáris folyamatokat alkalmaznak az anyag energiává történő átalakítására, ami hatalmas pusztító erő felszabadulását eredményezi. A hasadóbombák a nehéz atommagok felhasításán alapulnak, míg a fúziós bombák a könnyű atommagokat egyesítik. A fúziós bombák erősebbek, de hasadási bomba kioldót igényelnek, és bonyolultabb a tervezésük.