Valóban jobban hangzik-e a nagyfelbontású hang:Gyors áttekintés[2022]
Miután évekig elhanyagolták a niche-zene birodalmában, a nagy felbontású hang mára elérte a mainstreamet, de vajon valóban jobban hangzik a nagyfelbontású hang? A streaming szolgáltatások, például az Apple Music és az Amazon Music HD, valamint az okostelefonoktól az okostelefonokig terjedő kütyük támogatásának köszönhető a legtöbb digitális hi-fi komponens.
Azonban aggódnia kell a nagy felbontású hang miatt? Ha a lehető legjobb digitális zenei élményre, vagy legalábbis a megszokottnál jobb hangminőségre vágyik, a nagy felbontású hangot mindenképpen érdemes kutatni.
Legfrissebb: Kis Pylon Jasper padlóállványt akart? A Jasper 23 talán neked való!
Mi az a nagyfelbontású audio?
2014-ben a Digital Entertainment Group és a The Recording Academy a lemezkiadókkal együttműködve a nagy felbontású vagy nagyfelbontású hangot veszteségmentes hangként határozta meg, amely képes a CD-nél jobb minőségű zenei forrásokból masterált felvételek teljes hangskáláját regenerálni. .
A legegyszerűbben a nagyfelbontású hang olyan zenei fájlokat jelent, amelyek mintavételi frekvenciája és/vagy bitmélysége magasabb, mint a CD-n találhatók, 16 bit/44,1 kHz-en.
Mindezekkel a módosításokkal egy egyszerű kérdés merül fel. Valóban jobban szól a nagy felbontású hang?
A mintavételezési frekvencia határozza meg, hogy a jelből milyen gyakran mintavételezés történik másodpercenként az analóg-digitális átalakítási folyamat során.
Minél több bit van egy jelben, annál pontosabban mérhető először; ezért a 16 bitesről 24 bitesre való frissítés jelentős minőségjavulást eredményezhet. A nagy felbontású audiofájlok mintavételezése gyakran 96 kHz-en vagy 192 kHz-en 24 biten történik. Ezenkívül 88,2 kHz-es és 176,4 kHz-es fájljai is lehetnek.
A nagyfelbontású hang valóban jobban szól?
Míg a nagyfelbontású hangszórók műszaki előnyeit gyakran hangsúlyozzák a marketingprospektusokban és a hangos folyóiratokban, a szabványos felbontású rendszereknél gyakran hasonló előnyöket érnek el.
A 44,1 kHz-nél magasabb frekvenciájú mintavételezés előnyei a szabványfelbontású analóg-digitális és digitális-analóg átalakítás túlmintavételezésén keresztül valósulhatnak meg, és most is megvalósulnak.
Szinte az összes jelenleg rendelkezésre álló analóg-digitális átalakító és digitális-analóg konverter chip túlmintavételez magas frekvencián, gyakran 96 kHz-en vagy magasabb frekvencián. A túlmintavételezés lehetővé teszi, hogy az élsimító szűrő az ADC-ben és a rekonstrukciós szűrő a DAC-ban magasabb frekvencián működjön, fokozatosabb lejtéssel.
Tegyük fel, hogy a hang normál felbontásban van mentve. Ebben az esetben a felesleges mintákat egyszerűen töröljük – a magasabb szűrőfrekvencia és/vagy a fokozatosabb szűrőlejtések előnyei megmaradnak. Ennek ellenére az ultrahangfrekvenciák IMD-problémája megszűnt.
A digitális audiorendszer zajküszöbét gyakran mínusz 6 decibel/bitben határozzák meg – vagyis a 16 bites digitális audiorendszer zajküszöbe 96 decibellel a legmagasabb írható jelszint alatt van. A hangról azonban széles körben elterjedt tévhit, hogy a zajpadló egy áthatolhatatlan akadály, amely alatt semmi nem hallható, ami baj.
További információ: Mik azok a nyitott hátú fejhallgatók? Jobbak-e, mint a zárt hátú fejhallgatók[Feltárul]
Végső gondolatok
Szóval, a nagy felbontású hang valóban jobban szól? Míg egyes zenei kiadók, audioberendezés-gyártók és fogyasztók a nagyfelbontású hang erényeit emelték ki, jelenleg nincs bizonyos tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a nagyfelbontás hasznos lenne a fogyasztói audioeszközökben a hangminőség vagy bármilyen más funkció szempontjából.
Vannak azonban bizonyítékok arra, hogy a nagy felbontású hang bizonyos esetekben gyengébb minőséget eredményezhet, mint a normál felbontású hang.
Képek:Sony webhely