Mi az a csöves mikrofon?
Az első csöves mikrofonokat az 1920-as években fejlesztették ki, és a korai rádiós műsorszórásban használták. A korábban használt szénmikrofonokhoz képest kiváló hangminőségüknek köszönhetően gyorsan népszerűvé váltak a lemeziparban. A csőmikrofonok az 1970-es évekig a domináns mikrofontípusok maradtak, amikor is a szilárdtest-mikrofonok kezdték felváltani őket.
A csőmikrofonok fűtött katódot használnak az elektronok kibocsátására. Ezeket az elektronokat ezután egy pozitív töltésű anód felé gyorsítják, és a keletkező áramot a vákuumcső felerősíti. Az erősített jel ezután egy felvevő készülékre kerül.
A csőmikrofonok számos előnnyel rendelkeznek a szilárdtest-mikrofonokkal szemben, többek között:
* Melegebb, gazdagabb hangzás: A csőmikrofonok lágy, természetes hangjukról ismertek, amelyet gyakran "krémes" vagy "bársonyos" néven írnak le. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a csöves mikrofonok folytonos elektronáramot használnak, nem pedig a szilárdtest-mikrofonokban használt diszkrét áramimpulzusokat.
* Kisebb torzítás: A csőmikrofonok kisebb torzítással rendelkeznek, mint a félvezetős mikrofonok, ami azt jelenti, hogy pontosabban reprodukálják a hangot. Ez különösen fontos ének és széles dinamikatartományú hangszerek rögzítésekor.
* Nagyobb érzékenység: A csőmikrofonok érzékenyebbek, mint a szilárdtest-mikrofonok, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb szinten is képesek rögzíteni a hangot. Ez akkor hasznos, ha csendes hangokat rögzít, vagy olyan környezetben, ahol sok a háttérzaj.
A csőmikrofonoknak azonban vannak hátrányai is a szilárdtest-mikrofonokhoz képest, többek között:
* Magasabb költség: A csőmikrofonok drágábbak, mint a szilárdtest-mikrofonok, a vákuumcsövek költsége és az összeszerelésükhöz szükséges munkaerő miatt.
* Törékenység: A csőmikrofonok sérülékenyebbek, mint a szilárdtest-mikrofonok, és könnyen megsérülhetnek, ha leejtik vagy rosszul kezelik.
* Hőtermelés: A csőmikrofonok sok hőt termelnek, ami meleg környezetben problémát jelenthet.
Sok hangrögzítő mérnök és zenész még ma is használja a csőmikrofonokat, annak ellenére, hogy olcsóbb és tartósabb félvezetős mikrofonok állnak rendelkezésre. Különösen népszerűek ének, gitár és dob felvételére.
Íme néhány példa a klasszikus csöves mikrofonokra:
* Neumann U 47: Az U 47 a valaha készült egyik legjobb csöves mikrofonnak számít. 1947-ben adták ki, és még ma is számos kiváló hangrögzítő mérnök használja.
* AKG C 12: A C 12 egy másik klasszikus csöves mikrofon, amelyet 1953-ban adtak ki. Világos, tiszta hangjáról ismert.
* Telefunken U 48: Az U 48 egy csőmikrofon, amelyet 1957-ben adtak ki. Hasonló az U 47-hez, de kissé eltérő hangjellegű.
* RCA 44: A 44 egy csöves mikrofon, amelyet 1932-ben adtak ki. Meleg, lágy hangzásáról ismert.
Ez csak néhány példa a sok klasszikus csőmikrofon közül, amelyeket ma is használnak. A csőmikrofonok továbbra is nélkülözhetetlen eszközei a felvételi mérnökök és zenészek számára, akik a lehető legjobb hangminőséget keresik.