Mi az a gyertya?
A legkorábbi gyertyák Kínában készültek, és eredetileg vallási szertartásokhoz, valamint gazdagok és hatalmasok fényforrásaként használták őket. A gyertyák a középkorban váltak elterjedtebbé Európában, amikor otthonok és templomok megvilágítására használták őket. A 19. században a gyertyákat nagyrészt felváltották az elektromos lámpák, de dekoratív értékük és vészhelyzetekben való felhasználásuk miatt továbbra is népszerűek.
A gyertyák jellemzően paraffinviaszból, méhviaszból vagy szójaviaszból készülnek. A viaszt felolvadásig melegítjük, majd egy kanócot mártunk bele. A kanóc általában pamutból vagy papírból készül, és csavarva vagy fonva van, hogy egyenletesen égjen. Ezután a kanócot fém vagy fa alapra rögzítik, és hagyják kihűlni és megkeményedni a gyertyát.
Amikor meggyújtanak egy gyertyát, a láng megolvasztja a viaszt a kanóc közelében. A folyékony viaszt ezután kapillárisan felszívják a kanócból, és elpárolog, amikor eléri a lángot. Az elpárolgott viasz oxigénnel reagálva fényt és hőt termel.
A gyertyák többféle célra használhatók, többek között:
- Fény biztosítása
- Pihentető légkör megteremtése
- Illat hozzáadása a helyiséghez
- Hangulat megteremtése egy különleges alkalomhoz
- Egy különleges alkalom megjelölése
A gyertyákat vallási szertartásokon is használják, és gyakran ajándékba is adják.