Mi történik a lámpákkal, amikor belépnek az objektívbe?
1. Konvergencia és divergencia :A lencsék formájuktól függően konvergálhatnak (fókuszálhatnak) vagy szétteríthetik (kiteríthetik) a fénysugarakat. A domború lencsék (középen vastagabb) a fénysugarakat egy fókuszpontban konvergálják, míg a homorú lencsék (középen vékonyabb) a fénysugarak szétválását okozzák.
2. Fókuszpont :A fókuszpont az a pont, ahol a fénysugarak találkoznak, miután áthaladtak egy konvergáló lencsén. Az objektívtől meghatározott távolságban található, amelyet gyújtótávolságnak neveznek. Divergáló lencsék esetén a fókuszpont virtuális pontnak számít, mivel úgy tűnik, hogy a sugarak onnan eltérnek.
3. Képformálás :Ha egy tárgyat a lencse elé helyezünk, a lencse a tárgy minden pontjáról fókuszálja a fénysugarakat, hogy képet hozzon létre. A kép lehet valós vagy virtuális:
- Valódi kép :Valódi kép akkor jön létre, ha a konvergáló fénysugarak a lencsén való áthaladás után egy fókuszpontban találkoznak. Kivetíthető felületre, például képernyőre.
- Virtuális kép :Virtuális kép akkor jön létre, amikor a széttartó fénysugarak összefolynak a lencse mögötti fókuszpontban. Felületre nem vetíthető, csak a lencsén keresztül látható.
4. Nagyítás :Az objektívek a képeket is felnagyíthatják, így az objektumok a tényleges méretüknél nagyobbnak tűnnek. Az objektív nagyítóereje a fókusztávolságától függ. A rövidebb gyújtótávolságú objektívek nagyobb nagyítóerővel rendelkeznek.
5. Aberrációk :Az objektívek nem tökéletesek, és optikai aberrációt, például kromatikus aberrációt (színfoltok) vagy szférikus aberrációt (torzulás a kép szélein) okozhatnak. Ezek minimálisra csökkenthetők speciális lencsék vagy különböző típusú lencsék kombinációi használatával.
Összességében, amikor a fény belép a lencsébe, az megtörik, és a lencse alakja alapján bizonyos utakat követ. Ennek eredményeképpen képek keletkeznek, amelyek lehetnek valósak vagy virtuálisak, és az objektív tulajdonságaitól függően felnagyíthatók.