Mit használ a meghajtó konfigurálásához Master Slave vagy önálló meghajtó?
Itt van a fogalmak bontása és a mai dolgok működése:
Old School (IDE):
* Mester/rabszolga: Ezt két IDE -meghajtóhoz használták, amely ugyanazon vezérlőhöz csatlakoztatott egy alaplapon. Az egyiket "mesternek", a másikot "rabszolganak" nevezték el, hogy megkülönböztesse azokat az operációs rendszer számára. Ezt maguk a meghajtók hátulján lévő ugrókon keresztül végezték el.
* önálló: Az egyetlen IDE vezérlőhöz csatlakoztatott meghajtó anélkül, hogy egy másik meghajtó megosztaná ugyanazt a vezérlőt.
Modern számítástechnika (SATA):
* Nincs több mester/rabszolga: A SATA (soros ATA) meghajtók nem használják a Master/Slave koncepciót. Minden SATA meghajtó közvetlenül csatlakozik az alaplaphoz, és az egyedi sorozatszáma azonosítja.
* raid: Ha redundancia- vagy teljesítménymegoldást szeretne létrehozni, beállíthat egy RAID -konfigurációt (a független lemezek redundáns tömbje) több SATA meghajtó segítségével. Ez lehetővé teszi, hogy több meghajtót kombináljon, hogy egyetlen, nagyobb vagy megbízhatóbb tárolóegységként működjön.
Összegzés:
Többé nem kell manuálisan konfigurálnia a meghajtót mesterként vagy rabszolgaként. A modern rendszer ezt automatikusan kezeli az egyedi azonosítók és a meghajtó kezelési szoftverek révén. Összpontosíthat a meghajtók csatlakoztatására és a kívánt tárolási igényekhez történő konfigurálására.
Ha nagyon régi hardverrel dolgozik, akkor előfordulhat, hogy találkozik a mester/rabszolga beállításával, de ez ritka a modern rendszerekben.