Miért nem használják már a CFC hűtőket?
A CFC-k stabil, nem reakcióképes vegyületek, amelyek évtizedekig a légkörben maradhatnak. Amikor elérik a sztratoszférát, az ultraibolya sugárzás hatására klóratomok szabadulnak fel. Ezek a klóratomok ezután reakcióba léphetnek az ózonmolekulákkal, és elpusztíthatják azokat. Az ózonréteg csökkenése a Föld felszínét érő ultraibolya sugárzás megnövekedett szintjéhez vezet, ami számos egészségügyi problémát okozhat, beleértve a bőrrákot, a szürkehályogot és az immunrendszer elnyomását.
Az ózonréteg lebontása mellett a CFC-k az éghajlatváltozáshoz is hozzájárulhatnak. Erőteljes üvegházhatású gázok, ami azt jelenti, hogy meg tudják kötni a hőt a légkörben. Ez globális felmelegedéshez és más éghajlatváltozási hatásokhoz vezethet, például szélsőségesebb időjárási eseményekhez és emelkedő tengerszinthez.
A CFC-k káros hatásai miatt a legtöbb országban fokozatosan megszüntették használatukat. Az Egyesült Államokban 1995-ben betiltották a CFC-k előállítását. A HCFC-ket (hidroklorofluor-szénhidrogének) a CFC-k átmeneti helyettesítéseként vezették be, de ezeket is fokozatosan megszüntetik. A HFC-k (hidrogén-fluorozott szénhidrogének) ma a leggyakrabban használt hűtőközegek, és nem károsak az ózonrétegre.