Különbségek a szintaktikai hiba és a logikai hiba között

Egy hiba megzavarhatja a programfolyamatot, értelmetlen eredményeket hozhat létre, vagy a program teljes leállását okozhatja. A szintaktikai és logikai hibák közötti különbségek megértése segíti a hibakeresési folyamatot azáltal, hogy egyszerűbbé teszi a hibakeresést. Egyik hibatípus sem korlátozódik a programozásra, és a valós életből származó példákat könnyű észrevenni.

Logika és szintaxis

Tekintse a logikát igen vagy nem kérdésnek, a szintaxist pedig a beszédrészeknek. A logika egyszerű állításokon alapuló következtetések előrehaladása. Összetett logikai minták jönnek létre a kívánt eredményt meghatározó utasítások sorozatának kombinálásával. A logikai utasítások matematikailag kifejezhetők, de a szintaktikai hibák nem. A szintaktikai hiba tipikusan olyan művelet, amelyet szükségtelenül, rossz sorrendben vagy a szándékolt felhasználás szempontjából teljesen kontextuson kívül hajtanak végre. A szintaktikai hibákat elemző szoftverek észlelhetik, míg a logikai hibákat a számítógép nehezen veszi észre.

Program működési és szintaktikai hibák

A programozás során szintaktikai hiba lép fel, amikor a program megpróbál kiértékelni egy utasítást, és fuzzy paranccsal vagy lehetetlen utasítással találkozik. A szintaktikai hibák egyik példája lehet egy egyenlet definiálatlan változókkal, vagy egy nyomtatási parancs nyomtatási érték nélkül. Ha a szintaxist a beszéd részeinek tekintjük, megérthetjük a programozási utasítások megfelelő szervezésének fontosságát. A parancsok olyan műveletek, amelyeket az utasítás tárgyán hajtanak végre, és a szerkezethez további leírások és elágazási parancsok adnak hozzá operandusok formájában, például AND, OR és WHILE, ugyanúgy, mint a beszédben.

Logika és szintaxis a valós életben

A logikai hibák az események téves számításai vagy félreértelmezései. Sok esetben logikai hiba lép fel, ha elegendő bizonyíték nélkül vonnak le következtetést. Például azt feltételezni, hogy az áramellátás ki van kapcsolva, mert nem működnek elektromos készülékek, logikai hiba, mert csak egy feltételezést tartalmaz. Egy példa a szintaktikai hibára a főmegszakítót kioldó elektromos rövidzárlat, mivel a rendszer nem képes megfelelni a teljes földelési feszültségnek.

Hibák és adatsérülés

Ha logikai hibát írnak be egy programba, az adatok sérülésére vagy akár a program leállására is vezethet. A helytelen érték megállapítása után a számítógép továbbra is ezt az értéket fogja használni, mert nem tudja felismerni a hibát, és továbbadja a programnak. Ez sérült adatbázishoz, hibás számításokhoz vagy hibás képekhez vezethet. A szintaktikai hibák adatsérülést okozhatnak helytelen parancsok bevezetésével vagy a programvégrehajtás idő előtti leállításával.

Logikai hibák és ábrázolási pontok

A geometriai függvények különösen érzékenyek a logikai hibákra. A több operandust tartalmazó képleteket gondosan ki kell értékelni, és a műveletek helyes sorrendjében kell tartani. Az IF..THEN..ELSE utasításokat tartalmazó összetett utasítások adattúlcsordulást vagy váratlan nyomtatási eredményeket okozhatnak, például egy dobozt, amely fordítottan, nem pedig előre lépésenként jelenik meg. Mivel ez a fajta hiba jogi egyenlet, a nyelvi fordító nem észleli a hibát, és csak a program futtatásakor válik nyilvánvalóvá.