Milyen részei vannak a másológépnek?
A másológépek sok munkahelyen alapfelszereltségnek számítanak, annyira hétköznapiak, hogy még az irodai viták tárgyát is képezik a rosszul elhelyezett festékkazetták és az ebédszünet előtti hosszú sorok miatt. De gondoltál már arra, hogy mi van a nagy fehér dobozban? A xerográfiai eljárást 1938-ban Chester Carlson találta fel, és bár az új, elegáns fénymásolók az érintőképernyős vezérlőpanelektől a digitális képalkotó technológiáig mindent magukba foglalnak, a másológép alapvető funkciói és alkatrészei nagyon hasonlóak maradnak.
Mozgópapír
A fénymásoló első része, amellyel a felhasználók kapcsolatba léphetnek, a papírtálca. A gép a papíradagoló néven ismert gumidarabon keresztül egyedi íveket húz be az egységbe. A belsejében egy puha gumihenger, az úgynevezett regisztrációs görgő mozgatja a papírt a dob felé, és a kocsirendszeren keresztül, amely átviszi a lapokat a fénymásolási folyamaton. A másik végén a másológépeknek általában van egy másik tálcája, az úgynevezett gyűjtőtálca, amely a kész másolatokat gyűjti össze. Egyes csúcskategóriás modellek többfiókos rendszert is tartalmaznak a nagy nyomtatási és másolási munkákhoz, és még tűzőgéppel is rendelkeznek a kész másolati készletek összefűzéséhez.
Optika és képrögzítés
A kép rögzítésének folyamata az expozíciós lámpával kezdődik. Amikor a fénymásoló tetején lévő átlátszó lemezre papírt helyeznek, a lámpa rávilágít a papírra, és fényvisszaverődést közvetít vissza a fényérzékeny fóliával borított hengeres dobra. Ez a film statikus elektromosságot halmoz fel azokon a területeken, ahol megvilágítják, és rögzíti az eredeti dokumentum képmintáit egy sor elektromosan aktív és inaktív területen. Ennek a folyamatnak az utolsó része, a töltéskorona, egy vékony huzal egy fémlemezen. Általában a dobegység része, ez a vezeték elektromos töltést szabadít fel, hogy a festékrészecskéket a dobhoz vonzza, és így papírra rögzítse a képet.
Papírra helyezés
A festékkazetták meg vannak töltve pozitív töltésű fémporral, úgynevezett előhívóval, és műanyag részecskékkel, amelyek hevítéskor tintává válnak; ez a toner. Amikor az elektromosan töltött dob elgurul a festékkazetta mellett, ez a két anyag a dobhoz vonzódik, és leülepedik a film nem reakcióképes részein. A transzfer korona, a töltéskoronához hasonló rész, elektromos töltést szabadít fel, hogy a festéket a másolópapírhoz vonzza, ahogy az elhalad. Végül egy beégetőegységnek nevezett rész veszi a dobról leválasztott papírt, és egy fűtött hengerrel a festéket a papírhoz olvasztja. A mágneses hengerből és egy tisztítópengéből álló tisztítóegység letörli a felesleges festéket a dobról, hogy előkészítse a következő másolathoz.
Digitális alkatrészek és vezérlők
A vezérlőeszközök másológépenként eltérőek. A gombegységektől a modernebb érintőpadokig ezek az elektronikus vezérlőpanelek felhasználói felületként működnek, és lehetővé teszik a kívánt munkával kapcsolatos információk bevitelét, például a sötétséget, a másolatok számát vagy az összeválogatási sorrendet. A digitális fénymásolókban egy töltéspáros eszközt használnak a fényvisszaverődés érzékelésére, mielőtt azok a dobba ütköznének, és egy áramköri lapon keresztül digitális képpé alakítják át. Ezután lézerprojektorokkal vetítik ki a képet (potenciálisan javítva vagy retusálva) a dobra fizikai másolás céljából.