Az internet pozitív és negatív hatásai
1991 és 2001 között a Cambridge-i Egyetem informatikusai a kávéfőzőre mutató webkamerát tartottak fenn, így a tanszék tagjainak megkímélték a folyosón való utazást egy üres kancsóhoz. Az internet gyerekcipőjében mindenkit lenyűgözött azzal a képességével, hogy látszólag mindent a képernyőre tudott helyezni, a mélytől a triviálisig és a felvilágosítótól a lényegtelenig. Az internetelérés, a viselkedés és az információ mely részeit tekinti pozitívnak, és melyeket negatívnak, az attól függ, hogy tetszik-e, nem szereti és milyen tapasztalatai vannak.
Globális tanulás vs. Vegging Out
Az internetkapcsolat a szórakoztatás, az információk, a tudományos kutatás és az oktatási tartalmak világát teszi elérhetővé bárki számára, aki rendelkezik webkapcsolattal és böngészővel. Felgyorsítja a tudáshoz való hozzáférést, és olyan forrásanyagot szolgál fel, amely egyébként a távoli tárhelyek polcain heverne. Ugyanakkor a tanulás ösztönzésével és a kutatási kíváncsiság díjazásával az internet-hozzáférés elősegítheti az inaktivitást és a fizikai erőnlét hiányát, valamint növelheti a fizikai aktivitás serkentését helyettesítő passzív szórakozás mennyiségét.
Azonnali információ vs. Adattúlterhelés
Egy olyan világban, ahol egyre jobban szeretik az azonnali kielégülést, és egyre inkább hajlamosak arra, hogy bármely kérdésre azonnali választ várjanak a keresőmotoron keresztül, az internet az intellektuális hiszékenység speciális formájára ösztönöz. Az online kapcsolat arra készteti az embereket, hogy mindent elhisszenek, amit látnak, ha az valóságosnak, érvényesnek és megbízhatónak tűnik, különösen, ha több eredmény is ugyanarra a kétes következtetésre mutat egy látszólagos egyetértési kórusban. A keresőmotorokon keresztül elérhető hatalmas mennyiségű információ túlbonyolíthatja az egyszerű kutatási feladatokat, és az egyéneket az adatok tengerébe fulladhatja. Természetesen az az adattenger is felelős a hasznos információk széleskörű terjesztéséért.
Globális kommunikáció vs. Elszigetelt túlmegosztás
Keressen egy barátot, keressen meg egy elveszett rokont, lépjen kapcsolatba olyan emberekkel, akiknek ugyanaz az érdeklődési köre, függetlenül attól, hogy hol élnek, segítsen és támogasson másokat, akik ismerős betegségekkel vagy bajokkal szembesülnek – mindezek az interperszonális pozitívumok valósággá válnak az online hozzáféréssel. Ugyanakkor a beépített anonimitás, amelybe az egyének álcázhatják magukat, lehetőséget ad nekik, hogy olyan viselkedést tanúsítsanak, amelyet nyilvánosan soha nem követnének el, és szélhámosoknak és más rosszfiúknak olyan célpontok légióit kínálja, amelyekhez egyébként nem férhetnének hozzá. A chat-szoba barátja ragadozót álcáz; egy halálos betegség megrendítően szaggatott túlélőjéről kiderül, hogy szélhámos; a zsigeri túlosztó túlságosan is kényelmes célpontja az internetes zaklatásnak.
Crowdsourced Strengths vs. Biztonsági kockázatok
Az internet-hozzáféréssel mozgalmat indíthat egy méltánytalanság kijavítására vagy valami veszélyeztetett dolog megmentésére, több tízezer távoli adományozó kis adományaival támogathat egy méltó célt, vagy virtuális fényt vethet a méltánytalanságokra, amelyek egyébként észrevétlenül folytatódnának. Ugyanaz a kapcsolódás, amely ezeket a pillanatokat és mérföldköveket vezérli, az internetes részvétel árat is meghatározhatja, adatvédelmi kockázatok, személyazonosság-lopás, veszélyeztetett személyes biztonság és számítógépes rosszindulatú programok formájában. A védőszoftverek éber használata és a „vagy-e-aki-mondod-vagy-vagy” szkepticizmus nélkül az idegenekkel, akikkel online találkozik, szembe kell néznie azzal a valós lehetőséggel, hogy az internetes bűnözéssel szemben elveszíti az irányítást személye felett.