Mi a célja a váltóáramú analóg voltmérőkkel használt dióda egyenirányítónak?
Íme egy bontás:
* AC jel: Az AC jel folyamatosan változtatja a polaritását, a pozitív és negatív értékek között ingadozva.
* Analóg voltmérő: Az analóg voltmérők általában az egyenáramú jel átlagos értékét mérik. Olyan mechanizmusra támaszkodnak, mint egy mozgó tekercs vagy mutató, amely reagál az egyenáramra.
* Dióda egyenirányító: A dióda egyenirányító egy vagy több diódából áll, amelyek csak egy irányba engedik az áramot. Az AC voltmérőben az egyenirányítót az AC hullámforma negatív félciklusainak "levágására" használják, és pulzáló egyenáramú jellé alakítják azt.
* Átlagolás: Ezután a voltmérő méri a pulzáló egyenáramú jel átlagos értékét. Ez az átlagos érték, az úgynevezett Root Mean Square (RMS) feszültség, azt az egyenáramú feszültséget jelenti, amely ugyanolyan mennyiségű energiát termelne, mint a váltakozó áramú jel.
Miért fontos ez?
A váltakozó áramú voltmérőknek meg kell mérniük az effektív feszültséget, amely az RMS érték, hogy értelmes leolvasást adjon. Ez az érték a váltakozó áramú jel által szállított energia mennyiségét jelenti, szemben a csúcsfeszültséggel, amely nem árulja el a teljes történetet.
Összefoglalva:
Az AC analóg voltmérőben lévő dióda egyenirányító lehetővé teszi a mérő számára, hogy hatékonyan mérje a váltakozó feszültség RMS értékét azáltal, hogy egyenáramú jellé alakítja, amelyet a mérő mechanizmusa leolvashat.