Mi a különbség a szállítási réteg és az adatkapcsolati réteg között?
Szállítási réteg:
1. Elsődleges funkció: A szállítási réteg elsődleges feladata, hogy megbízható végpontok közötti adatátvitelt biztosítson a kommunikációs végpontok között. Biztosítja az adatok pontos, hiba- és veszteségmentes továbbítását, a megfelelő sorrendben.
2. Kapcsolat-orientált vagy kapcsolat nélküli szolgáltatások: A szállítási réteg kapcsolatorientált vagy kapcsolat nélküli szolgáltatásokat kínálhat. A kapcsolatorientált szállítási protokollok, mint például a Transmission Control Protocol (TCP) virtuális áramkört hoznak létre a forrás- és a céleszközök között, lehetővé téve a megbízható és szekvenciális adattovábbítást. A kapcsolat nélküli protokollok, mint például a User Datagram Protocol (UDP) gyorsabb adatátvitelt biztosítanak azáltal, hogy egyedi csomagokat küldenek előzetes kapcsolat létrehozása nélkül.
3. Hibakezelés és áramlásvezérlés: A szállítási réteg hibaellenőrző mechanizmusokat valósít meg az átviteli hibák észlelésére és kijavítására. Általában olyan technikákat alkalmaznak, mint a hibaészlelési kódok és az elveszett csomagok újraküldése. Ezen túlmenően a szállítási réteg protokolljai folyamvezérlő intézkedéseket használnak annak megakadályozására, hogy a küldő túlterhelje a fogadót a feldolgozási kapacitásán túlmutató adatokkal.
4. Portszámok: A szállítási réteg portszámokat rendel hozzá a gazdagépen futó különböző alkalmazások vagy szolgáltatások azonosításához. Az alkalmazások meghatározott portokhoz kapcsolódhatnak a bejövő adatok fogadása érdekében. A portszámok lehetővé teszik, hogy egyetlen eszközön több alkalmazás egyidejűleg kommunikáljon a hálózaton keresztül.
Adatkapcsolati réteg:
1. Elsődleges funkció: Az adatkapcsolati réteg elsődleges funkciója a közvetlen kommunikáció létrehozása és fenntartása a szomszédos eszközök között egy fizikai kapcsolaton keresztül. Kezeli a fizikai címzést, a hibaészlelést és a megbízható adatátvitelt hardver szinten.
2. Fizikai és logikai kapcsolatok: Az adatkapcsolati réteg beállítja és kezeli a fizikai kapcsolatokat (például vezetékes kapcsolatokat vagy vezeték nélküli átvitelt) a hálózaton lévő eszközök között. Adatkapcsolatoknak nevezett logikai kapcsolatokat is létrehoz, amelyek kommunikációs csatornákat képviselnek egy szélesebb hálózati infrastruktúrában.
3. Hibaészlelés: Az adatkapcsolati réteg olyan mechanizmusokat használ, mint a ciklikus redundancia-ellenőrzés (CRC), hogy biztosítsa a továbbított adatok integritását. Ha hibákat észlel, a keretek újraküldése (az adategység ezen a rétegen) indul el.
4. Médiahozzáférés szabályozása: Megosztott médiahálózatok (például vezeték nélküli hálózatok) esetében az adatkapcsolati réteg MAC (media access control) protokollokat alkalmaz annak meghatározására, hogy az eszközök hogyan továbbítják felváltva az adatokat az ütközések elkerülése érdekében. Ez magában foglalja az olyan mechanizmusokat, mint a CSMA/CD (Carrier Sense Multiple Access with Collision Detection), a CSMA/CA (Carrier Sense Multiple Access with Collision Avoidance) vagy a token átadás.
5. Fizikai címzés: A hálózaton lévő eszközöket fizikai címeik vagy MAC-címeik azonosítják, amelyek az adatkapcsolati rétegben a hálózati csatolókártyákhoz (NIC) rendelt egyedi azonosítók.
Összefoglalva, a szállítási réteg megbízható végpontok közötti adatátvitellel foglalkozik, és felügyeli az alkalmazások közötti portalapú kommunikációt. Másrészt az adatkapcsolati réteg a közvetlen eszköz-eszköz kommunikáció elősegítésére összpontosít a hálózaton a fizikai és logikai kapcsolatok vezérlésével, valamint a fizikai kapcsolatokon keresztüli megbízható adattovábbítás biztosításával.