Hogyan válasszuk ki a megfelelő monitort a képszerkesztéshez

A fotósok ritkán gondolják meg kétszer, amikor drága fényképezőgépvázat vagy csúcskategóriás objektíveket vásárolnak, de gyakran úgy tűnik, hajlandóak spórolni a monitoron. Miert van az? Sok esetben ez azért van így, mert az egyik monitor nagyon hasonlít a másikra, különösen, ha az interneten keresztül vásárolják, így sokan vásárolunk ilyen dolgokat.

Ebből a cikkből megtudhatja, mit kell keresnie a monitoron, és megmutatja, hogyan értelmezheti az online vásárlás során tapasztalt számos műszaki jellemzőt. Nem is olyan régen a fotózáshoz használt monitor vásárlása drága üzlet volt, ma azonban minden áron nagyobb választék áll rendelkezésre.

Paneltechnológia

Az egyik dolog, amit figyelembe kell venni a monitor kiválasztásakor, a panel technológia. A „panel” a monitor fő része – a képernyő. Polarizáló rétegeket, üveghordozókat, folyadékkristályos (LCD) réteget és színszűrőt tartalmaz. Ez egy csúcstechnológiás szendvics.

A monitortechnológiák közötti fő különbség a folyadékkristályok orientációjában rejlik, ami alapvetően befolyásolja a monitor viselkedését. Íme a három fő paneltípus:

TN (Twisted Nematic) panelek

Az ilyen típusú paneleket a játékosok gyakran kedvelik gyors válaszidejük miatt, ami csökkenti a nem kívánt szellemkép- és elmosódási hatásokat a mozgóképeken. A TN panelek legnagyobb hátránya, hogy betekintési szögük jóval alacsonyabb, mint a többi paneltípusé. Ha a képernyő előtt mozog, a színek és a kontraszt megjelenése megváltozhat. Ennek a hibának a súlyossága monitoronként változó.

Ne feledje, hogy a monitor specifikációiban a betekintési szögek nagyon félrevezetőek. Enyhe kontrasztteszten alapulnak, így figyelmen kívül kell hagyni azt az általános állítást, hogy a TN panelek 170/160°-os vízszintes és függőleges látószöggel rendelkeznek. Ezeknek az ábráknak nem sok jelentősége van a fénykép szerkesztése során tapasztalt dolgok szempontjából.

A laptopok szinte mindig TN-panellel készülnek, ami miatt a tökéletes világban nem alkalmasak fényképszerkesztésre. Használhatóbbak, ha rögzítheti pozícióját a képernyő előtt, és állandó látószöget tarthat fenn.

IPS (In Plane Switching) panelek

A Plane Switching panelek megjelenése szinte minden lehetséges látószögből egységes. Ebben a tekintetben sokkal jobbak a legtöbb TN panelnél, és jobbak, mint a VA panelek. Az IPS paneleket a velük született kiváló színvisszaadás miatt is kedvelik. A legtöbb esetben az IPS-panellel rendelkező monitor jobb képszerkesztéshez, mint a TN-panellel rendelkező monitor.

Az IPS technológia hátránya az „IPS glow” néven ismert jelenség, amely egy izzó effektus, amely a panel nagy részén megjelenik, amikor sötét képernyőket nézünk gyenge fényben. Minél több pénzt költ egy IPS-monitorra, annál kevésbé valószínű, hogy találkozik ezzel, de valószínűleg azt mondhatjuk, hogy ez problémásabb a játékosok számára. Az IPS fénye eltér a háttérvilágítástól, ahol a fény úgy tűnik, hogy kiszivárog a képernyő szélein. Ez is valószínűbb a pénztárcabarát vagy közepes árú monitoroknál.

Az IPS paneleknek különböző alkategóriái vannak, köztük az S-IPS, az e-IPS, a H-IPS és a P-IPS. Az IPS panelek alapvető előnyei mindegyikre érvényesek, bár a különböző típusok eltérőek lehetnek olyan területeken, mint a színmélység vagy a válaszidő. Az e-IPS panelek például általában olcsóbbak, mert jellemzően alacsonyabb színmélységgel (azaz 6 bites) futnak, mint a többi IPS típus. Megnézzük a színmélységet anon.

Az IPS panelekhez hasonló viselkedésű szabadalmaztatott technológiák a Super PLS (Samsung) és az AHVA (AUO).

VA (függőleges igazítási) panelek

Ezek a típusok nem tekinthetők olyan jónak, mint az IPS látószögük vagy színvisszaadásuk szempontjából, de mindkét szempontból jobbak, mint a TN panelek. Ők egyfajta boldog közeg. A technológia viszonylag ritka, de néhány vezető gyártó még mindig használja a kijelzők kisebb részében (a megfelelő szó a monitorokra).

A VA panelek általában nagyobb kontrasztaránnyal rendelkeznek, mint az IPS panelek, és nagyon hatékonyan képesek megjeleníteni a sötét tónusokat és a feketét. A nagy kontrasztarányok azonban nem mindig olyan kívánatosak a fotósok számára, mint a játékosok számára, mivel ezek megnehezítik a nyomat dinamikus tartományának utánzását lágy próbanyomatkor.

Normál vagy széles spektrum?

Nincs jó vagy rossz válasz, amikor eldönti, hogy szabványos vagy széles spektrumú monitort vásároljon, de mindkét választásnak vannak előnyei és hátrányai. Nézzünk meg néhányat közülük:

Szabványos színskála-figyelő

Előnyök

• Olcsóbb.
• Modellek széles választéka minden áron elérhető.
• Nem igényel azonnali kalibrálást és profilalkotást (az operációs rendszer monitorprofilja csonkolja a széles skálájú monitorok színét).
• Nem jelenít meg rikító színeket a nem színkezeléssel kezelt programokban.
• Kevésbé hajlamos a sávosodásra (általában a nagyobb színmélység ellensúlyozza a széles tartományban).
• Rendben szinkronizálható a legtöbb fotólabor kimenetével.
• A kisebb színskála megfelelhet az esküvői vagy rendezvényfotósoknak, akik számára a nagy színskála kevésbé vonzó.

Hátrányok

• Nem túl jó a színes tintasugaras nyomtatáshoz, mivel a monitor színskálája nem fedi le a nyomtató színkimenetét.
• Kevésbé vonzó, különösen a tájrajongóknak, akik jelentős színt veszítenek, különösen ciánkék és zöldek esetén

Széles tartományú monitor

Előnyök

• Csak jobban néz ki, különösen az égbolton, a tengeren, a fűben, a lombozaton stb. Színesebb és árnyaltabb részlet a ciánokban és zöldekben – jó választás a tájképi fotózáshoz.
• Sokkal jobb mindenki számára, aki egy tintasugaras nyomat színét szeretné lágyvá tenni (előnézetben), mivel a monitor tartománya lefedi a legtöbb tintasugaras nyomtató kimenetét.

Hátrányok

• Drágább.
• Ideális esetben azonnali profilalkotást igényel, különben az operációs rendszer monitorának színe jelentősen lecsökkenti a monitor színskáláját.
• A színek nem színkezelt környezetekben rikítónak tűnnek (például Windows asztalon).
• Jobb a sávosodás, bár ezt általában a megnövekedett színmélység ellensúlyozza.

Meglehetősen furcsa, hogy szabványos és széles skálájú monitorokat futtatok egymás mellett, és a színkülönbség markáns. Azonban a monitorokkal, mint sok más dologgal, a tudatlanság boldogság, nem marad le arról, ami soha nem volt.

Képarány, felbontás és képernyőméret

Képarány

A legolcsóbb monitorok jellemzően 16:9-es képarányúak, ami filmnézéshez megfelelő, de a 16:10-es képarányra érdemes törekedni, ha megengedheti magának. Ez utóbbi egy kicsit több függőleges munkaterületet tesz lehetővé, és amint a Wiki megfigyeli, jobban illeszkedik a sok fotón használt klasszikus 3:2 arányhoz.

Felbontás

Sok éven át keringett egy mítosz, amely szerint fotóinak 72 ppi felbontásúnak kell lenniük az interneten. Valójában, amint azt a legtöbben tudjuk, a monitor képernyője nem veszi figyelembe a képfelbontást. Ezt bizonyítja, ha mégis szükség van bizonyításra, hogy a Photoshop „Mentés webre” funkciója nem csatol felbontást a képekhez, noha azok újranyitáskor 72ppi-nek tűnnek.

Bár számos tényező befolyásolhatja a kép élességét a képernyőn (pl. kontraszt, tükröződésgátló szűrők, a néző és a képernyő távolsága), a központi dolog, ami az élességet diktálja, a monitor pixelsűrűsége vagy pontköze. A nagyobb pixelsűrűség vagy a finomabb pontosztás élesebb képernyőképet jelez, ha minden más tényező azonos. Ha a google-ban keresi a „dot pitch calculator” vagy a „PPI calculator” kifejezést, könnyen megtalálhatja a képernyő képpontsűrűségének kiszámítását.

Például egy átlagos asztali monitor pixelsűrűsége körülbelül 90-100 ppi, míg a 27 hüvelykes 5K Retina kijelzővel rendelkező iMac pixelsűrűsége 217 ppi. Ez lenyűgöző nagy képernyőn.

A rendkívül sűrű pixelosztás általában hízelgő hatást gyakorol a fényképekre, ahogyan okostelefonon minden fotó élesnek tűnik, de nem szükséges a hatékony képszerkesztéshez.

Képernyőméret

Manapság úgy tűnik, hogy a „nagyobb, annál jobb” a mantra a monitorválasztáskor. Természetesen kellemes nagy képernyőn nézegetni fotóit, de azt tanácsolom, hogy vásároljon olyat, amit megengedhet magának, és ne adjon elsőbbséget a képernyő méretének más fontos tulajdonságokkal szemben. Ne feledje azt is, hogy a nagy képernyőknek nagy felbontásra van szükségük ahhoz, hogy ugyanolyan élesnek tűnjenek, mint a kisebb képernyők azonos távolságból, ezért ne hagyja magát megtéveszteni a pixelméretekkel. Vizsgálja meg alaposan a pixelsűrűséget a fent leírtak szerint.

Csillogásgátló szűrők

Az Apple iMac-eken kívül szinte minden asztali monitor fel van szerelve tükröződésgátló szűrőkkel, amelyek nyilvánvaló célja a zavaró tükröződések kiiktatása. Ez matt felületet hoz létre a képernyő felületén. Az, hogy ez mennyire befolyásolja a képernyő képének élességét, nagyon változó, az észrevehetetlentől a szemcsés hatásig. Hasonló analógiát készíthet a fényes és a matt nyomatokkal; a fényes nyomat általában egy kicsit élesebbnek tűnik.

A tükröződésgátló szűrő nem kerülendő egy monitorban (egyébként szinte lehetetlen), de vásárlás előtt érdemes utánajárni, hogy mennyire befolyásolja a képet a kívánt képernyőn. Ideális esetben természetesen érdemes egy pillantást vetni egy monitorra befektetés előtt. Mindig ellenőrizze a negatív véleményeket, amikor online vásárol.

Színmélység

Egy kicsit bonyolult témához, amelyet megpróbálunk egyszerűnek tartani. A színmélység arra vonatkozik, hogy egy monitor hány különböző színt képes megjeleníteni.

Elméletileg minél több színt tud megjeleníteni egy monitor, annál simábban képes reprodukálni a fokozatos tónusváltozásokat, és annál kevésbé hajlamos a frusztráló „sávos” vagy poszterezési hatásokra (amit csúnya pixeles színblokkok jellemeznek).

A piacon kapható legtöbb monitor a következő két specifikáció valamelyikével rendelkezik:

1. 8 bites szín (natív)
2. 6 bites szín + FRC (2 bit)

Ezek közül a második dithering segítségével olyan színeket hoz létre, amelyek nem léteznek, ami elméletileg rosszabb, mint egy 8 bites színt natívan megjelenítő monitor. A 6 bites színnel rendelkező monitor hajlamosabb a sávozási problémákra, amint azt korábban leírtuk.

Vegye figyelembe, hogy a monitor kalibrálása növeli a sávosodás valószínűségét, így a nagyobb színmélység eltolja ezt, és hatékonyabban teszi a monitort állíthatóbbá. A laptopok képernyője szinte mindig 6 bites színt használ, ezért ideális esetben konzervatívan kell kalibrálni.

A drágább monitorokon 10 bites színeket láthat. Ez ismét lehet valódi 10 bites színmélység vagy 8 bit + FRC. Ne feledje, hogy egy 10 bites monitor csak akkor tudja megjeleníteni az 1,07 milliárd színt, ha a 10 bitet támogatja a grafikus processzor, a szoftver és a videocsatlakozás.

Hardveres LUT-kalibráció

A hardveres LUT-kalibráció egy különleges funkció, amelyet az Eizo és a NEC, valamint néhány fogyasztói márka csúcskategóriás monitoraiban találhat meg.

Mi az a LUT?

A LUT egy keresőtábla, amely leképezi a számítógép bemeneti jeleit az LCD monitor 8 bites RGB színkimenetére.

A monitoron a nagyobb színmélység egyenletesebb, árnyaltabb tónusátmeneteket tesz lehetővé sávok nélkül. A monitorokhoz hasonlóan a LUT is változhat a színmélységében; minél több színt tud feldolgozni, a monitor annál jobban tud sima tónusokat és pontos színeket megjeleníteni.

A fentiek még akkor is igazak, ha a végső kimenet egy 8 bites monitor, tehát a 10, 12, 14 vagy 16 bites LUT jobb színeket produkál egy 8 bites monitoron, mint egy 8 bites LUT. A 10 bites és a 16 bites LUT közötti különbség kevésbé észrevehető.

Hardverkalibrálás

Az itt tárgyalt hardverkalibrálás típusa nem vonatkozik olyan hardvereszköz használatára, mint a Spyder. Ahelyett, hogy a legtöbb monitorhoz hasonlóan 8 bites LUT-t tárolnának a videokártyán, a drága grafikus monitorok általában nagy bites LUT-t tartalmaznak a saját hardverükbe a finomabb kalibrálás érdekében. Továbbra is kalibráló eszközt fog használni a monitor színének mérésére, de a végső színvisszaadásnak jobbnak kell lennie.

A drága grafikus monitorok gyakran lehetővé teszik a kalibrációs profilok tárolását és közötti váltást, így a kalibrálási beállításokat egyetlen egérkattintással módosíthatja egy szabadalmaztatott szoftver segítségével. Ez lehetetlen normál monitorokon, ahol a kalibrációs adatok a LUT videokártyába töltődnek be indításkor, és nem módosíthatók a monitor újrakalibrálása nélkül.

Utolsó szó

A fotózáshoz való monitor kiválasztásakor a panel típusa a király. Ha a megengedhető legjobb IPS (vagy azzal egyenértékű) monitort vásárolja meg, a többi funkció cukormáz lesz. Sok sikert!